Verseny az MI-tehetségekért
Az utóbbi évek sorozatos veszteségei komoly érvágást jelentettek a Meta MI-s részlegének. Egykori alkalmazottak szerint a vállalat már megszerezte a legjobb embereket, aztán mindet elveszítette. Zuckerberg most elképesztő fizetési ajánlatokkal próbálja visszafordítani a folyamatot – de a szakemberek továbbra is távoznak.
A kaliforniai MI-cégek tapasztalatai alapján a Meta ma már szinte senkinek nem első választás a munkaerőpiacon. Akik ott voltak, azok már lemaradtak – mondja az egyik rivális vezető. A Google például az elmúlt fél évben összesen kevesebb mint két tucat embert vett át a Metától, miközben százával vett fel máshonnan – szerintük egyszerűen nincs már kit elcsábítani onnan.
Ezzel szemben Zuckerberg most olyan ajánlatokat tesz, amelyek akár 370 milliárd forint fölé is rúghatnak néhány év alatt – némely OpenAI-s kutató viszont így sem vállalja a Metát, mert nagyobb hatást és magasabb részvényértéket az eredeti helyén vár.
Drága toborzás és visszacsábítások
A Meta szóvivője cáfolja, hogy veszteségeket élnének meg, vagy gondjuk lenne a megtartással, ugyanakkor a számok mást mutatnak. Egy májusi jelentés szerint az Anthropic 80%-os megtartási aránnyal vezet, míg a Meta csak 64%-ot tudott felmutatni.
Júniusban Zuckerberg visszacsábította Alexandr Wangot, az MI-adatcímkéző óriás egykori vezetőjét, akivel együtt új “szuperintelligencia” labor létrehozását tervezi; ide vezető kutatókat csábított át az OpenAI-tól, a Google DeepMindtól és az Anthropictól is, akár 37–110 milliárd forintos csomaggal, négy évre. Wang mellett Nat Friedman és Daniel Gross is csatlakozott; utóbbi korábban 11 700 milliárd forint értékű MI-céget vezetett.
Az átcsábítási verseny közben a Meta saját régi emberei közül is többet visszahívott, akiket korábban elvesztett az Anthropichoz. Ennek ellenére az elvándorlás megállíthatatlan: 2024-ben a Meta a második leginkább “lehalászott” óriáscég, az AI-laborok dolgozóinak 4,3%-a náluk kezdett.
Belső káosz és kultúraválság
Az aranykor 2013-ban indult a FAIR MI-labor megalakulásával, ahol Yann LeCun vezetésével forradalmi eredményeket értek el. Ám 2023-ra már GenAI néven, termékfejlesztési fókuszú csapat alá szervezték a kutatókat, miközben a FAIR-t fokozatosan háttérbe szorították. Egykori alkalmazottak szerint ezzel kaotikus sietség kezdődött: néhány hónap alatt 200–300-ról ezer főre duzzadt a GenAI, de a vezetők egymással vitatkozva, folytonos újraírásra és éjszakázásra kényszerítették a tudósokat.
A Llama 4 MI-modell fejlesztése totális katasztrófának bizonyult: a termék a cégen belül és kívül is csalódást okozott, kódolási és érvelési képességeit nevetségesnek tartották, sőt, a Metát azzal is megvádolták, hogy mesterségesen javította a modell teljesítményét a benchmarkokon – ezt persze tagadták.
Időközben kialakult a belső zűrzavar: a dolgozók fél évre kapott értékelések alapján az üzleti eredményeik szerint lettek megítélve, elképesztő fluktuáció zajlott a menedzsmentben, folyamatosan átszervezték a kutatócsoportokat, és mindenki attól rettegett, hogy leépítik. Blankevoort, a kutatócsoport egyik volt munkatársa, nyilvánosan is megírta belső csatornán, hogy az emberek kiégnek, féltik az állásukat, a vezetés pedig céltalanul lavírozik.
Zsoldosok helyett hithűek?
A versenytársak szerint a Meta már csak azoknak vonzó, akik kizárólag a pénzért dolgoznak – igazi “zsoldosok”, míg máshol a “misszionáriusokat”, vagyis az ügy iránt elkötelezetteket keresik, akik nem gigabónuszokat várnak, hanem hisznek az MI jövőjében.
Sam Altman, az OpenAI vezetője szerint a hithű csapatok fogják legyőzni a zsoldosokat. Nem véletlen, hogy a legtöbb MI-labor jelenleg is százmilliós, milliárdos forintos részvénycsomagokkal igyekszik megtartani az embereit, de az igazi motivációt máshonnan merítik: az alkotás öröméből és a világra gyakorolt hatásból.
Ez alapján arra lehet következtetni, hogy hiába önt a Meta elképesztő összegeket az MI-fejlesztésbe, ha már nincs, akit meg tudna venni – vagy ha azok, akik maradnak, nem hisznek igazán abban, amit csinálnak. A múlt botrányait – mint a tömeges adatgyűjtés, a kamuhírek vagy a tinik mentális egészségének rombolása – sem felejtik el a jelentkezők. A Meta makacsul próbálja visszaépíteni az elherdált renoméját, de a belső hangulat és a külső megítélés között továbbra is óriási a kontraszt.
