
Helyben fertőzött betegek
Egy Morris megyei lakos anélkül betegedett meg maláriában, hogy külföldön járt volna. A betegség láz, fejfájás, hidegrázás és gyomorpanaszok formájában jelentkezik. Bár eddig évente mintegy 100 külföldről behurcolt maláriás esetet regisztráltak az államban, helyi fertőzésből származó megbetegedés utoljára 1991-ben fordult elő New Jerseyben. Washington államban is diagnosztizáltak egy helyi esetet, ezért ott is elkezdték gyűjteni és vizsgálni a szúnyogokat.
Miért nem terjed jobban?
A malária terjedése bonyolult. A kórokozót hordozó Plasmodium-parazita csak az ember–szúnyog–ember körforgásban, a fejlődési ciklusának egy adott szakaszában adható át. Egy szúnyognak az első fertőzött embertől vett vér után legalább 10-15 napig kell élnie, hogy a következőt is megfertőzhesse – laboratóriumi körülmények között a szúnyogok kb. 20 nap után elpusztulnak, és a vadonban gyakran ezt sem érik meg.
Amerikai szúnyogok és a változó veszélyek
Afrikában az Anopheles-szúnyogok szinte kizárólag embert csípnek, ezért ott a malária gyorsan terjed. Az Egyesült Államokban ezek a fajok többféle állatot is csípnek, így kevesebb az esély arra, hogy egymás után két embert is megfertőzzenek, főleg mivel csak kevesen hordozzák a kórokozót. Ugyanakkor a felmelegedő időjárás miatt várhatóan gyakoribbak lesznek az ilyen “egyedi” esetek, mert egyre több szúnyog él túl enyhébb teleket – ez növeli a helyi fertőzés valószínűségét.
Valódi járványtól egyelőre nem kell tartani
A helyben fertőző malária még mindig nagyon ritka, de az évről évre melegebb telek miatt nő annak esélye, hogy a jövőben nem csak külföldről behurcolt, hanem helyi esetekkel is számolni kell. Magyarul: egyre óvatosabbak lehetünk, de országos járvány egyelőre nem fenyeget.