
Füst okozta feszültség – politikai csatározások
Nem elhanyagolható szempont, hogy minnesotai republikánus politikusok nyilvánosan bírálják a kanadai kormányt az erdőtüzek kezelése miatt, mondván, az károsítja a térség turizmusát és komoly egészségügyi problémákat okoz. Elliott Engen, a Lino Lakes-i képviselő az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét és a Nemzetközi Vegyes Bizottságot is bevonva vizsgálatot követel Kanada tűzkezelési gyakorlata kapcsán. Több mint 20 millió középnyugati lakos tapasztalta, hogy a veszélyes levegőminőség miatt kénytelenek voltak lemondani szabadidős tevékenységeikről; sokan panaszkodtak légúti panaszokra és látási problémákra is. Az ügyet csak fokozza, hogy a Kongresszus több tagja – köztük négy minnesotai képviselő – is Kanadát hibáztatja, és változást sürget az erdőgazdálkodási gyakorlatban.
Kanadai reakciók és viszonvádak
A kanadai vezetők azonban visszautasítják a vádakat: Wab Kinew, Manitoba kormányzója egyenesen politikai játszmákkal vádolta az amerikai törvényhozókat, kiemelve, hogy ezek a vádak elterelik a figyelmet a valódi problémákról. Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy az amerikai oldal is jelentős szerepet játszik a klímaváltozásban, ami hozzájárul a szélsőséges tűzesetekhez. Engen ugyanakkor nemzetközi kötelezettségekre hivatkozva követel határozottabb fellépést Kanadától, hangsúlyozva, hogy az erőforrások és áttekintések révén jobban fel kell készülni a jövőbeni kockázatokra.
Tűzoltók összefogása és a helyzet súlyossága
A politikai pengeváltások mellett a szakemberek igyekeznek együttműködni: Minnesota például csak idén 71 tűzoltót küldött Manitobába, hogy segítsenek a legsúlyosabb tűzszezon kezelésében az elmúlt harminc évben. 2024-ben már több mint 4000 tűz pusztított Kanadában, 6,9 millió hektárnyi (közel 17 millió holdnyi) erdő vált a lángok martalékává, és minden jel arra utal, hogy ez az év a második legtűzesebb lesz a 2023-as rekordév után.
Szakértői javaslatok és rendszerszintű problémák
A kanadai és amerikai tűzoltósági szakértők szerint mindkét országnak változtatnia kellene a jelenlegi hozzáállásán és együttműködésén. Kanadában országos tűzoltó ügynökség létrehozását sürgetik, hiszen jelenleg helyi, tartományi és szövetségi szintű szervezetek, kissé kaotikusan, vegyesen szervezik a védekezést. Ken McMullen, a Kanadai Tűzoltóparancsnokok Egyesületének elnöke szerint a tűzoltóság az egyetlen olyan vészhelyzeti szervezet, amelynek nincs saját szövetségi szerve. Az elavult felszerelések is gondot okoznak: egy 2024-es felmérés szerint a kanadai tűzoltóállomások fele nem tudja megfizetni az új, korszerű felszereléseket.
Tartós megoldások keresése
Lori Daniels, a British Columbia Egyetem erdőökológusa szerint tévhit, hogy egyszerűen a fák kivágásával megelőzhetőek lennének a tüzek. A legtöbb tűz a hatalmas, több mint 3,6 millió négyzetkilométeren elterülő kanadai erdők elszigetelt részein tombol, ahová csak repülővel lehet eljutni. Daniels hangsúlyozza, hogy mindkét országban hosszabb távú, természetes megoldásokra van szükség, például a vizes élőhelyek helyreállítására és irányított, ellenőrzött égetések alkalmazására. Hetven év elnyomott tüzesetei nyomán annyi éghető anyag halmozódott fel, hogy egyre pusztítóbbak a tüzek.
Gazdasági nehézségek és vámháború
A vámok is nehezítik a tűzvédekezést: Donald Trump frissen, 35%-os vámot vetett ki Kanadára, állítólag a határon átszivárgó fentanil miatt. McMullen szerint a tűzoltóeszközök ára egy év alatt 30%-kal nőtt – míg három éve egy tűzoltóautó 323 millió forintba (850 000 USD) került, ma már legalább 532–570 millió forintot (1,4–1,5 millió USD) kell érte fizetni. Ezek alapján megállapítható, hogy a politikai, gazdasági és környezeti tényezők összefonódása jelentősen megnehezíti – sőt, néha lehetetlenné teszi – a hatékony tűzvédekezést és a lakosság egészségének védelmét.