
Nonszensz hardverkövetelmények és az e-hulladék problémája
A Windows 11 szigorú hardverkövetelményeinek bevezetése, köztük a TPM 2.0 chip kötelezővé tétele és több viszonylag modern processzor kizárása, heves kritikát váltott ki. Bár a TPM 2.0 valóban magasabb szintű biztonságot nyújt, emiatt több százmillió PC kerülhet a szemétbe, ami abszurd ár az előnyökért cserébe. Klein és sok felhasználó szerint a Microsoft eddig soha nem ragaszkodott ennyire szűk hardverhatárokhoz, ráadásul most sokan valódi alternatíva nélkül maradhatnak a még használható számítógépeikkel.
Ez a döntés különösen annak fényében furcsa, hogy még mindig rendkívül sokan használják a Windows 10-et, vagyis frissítés helyett hamarabb lesz a gépükből e-hulladék, minthogy a rendszer népszerűtlenné válna.
Valószínűtlenül magas a Windows 10 használata
Amikor egy Windows-verzió végleg kifut, jellemzően már csak kevesen használják. A statisztikák szerint azonban 2025 júliusában egyedül a Windows 10 még 43%-os piaci részesedéssel bír – szemben a Windows 7 25%-ával annak kifutásakor. Ez azt jelenti, hogy milliárdos nagyságrendben használnak még Windows 10-et szerte a világon, és a várt gyors áttérés a Windows 11-re a hardveres elvárások miatt valószínűtlen.
Klein központi érve, hogy a Microsoft figyelmen kívül hagyja ezt a helyzetet, és nem veszi figyelembe, milyen sok fogyasztót és céget ér hátrányosan a támogatás azonnali megszüntetése. Szerinte ügyfélcentrikusabb lenne kivárni, amíg a régi rendszer felhasználóinak aránya drasztikusan le nem csökken.
Pénzéhes MI-számítógépek a háttérben?
Felmerül a vád, hogy a Microsoft nem a biztonság és a fogyasztók érdekei miatt keménykedik, hanem azért, hogy minél több felhasználót új, Copilot+ (MI-funkciókat támogató) számítógép vásárlására ösztönözzön Windows 11-gyel. Ezeket az eszközöket a cég nyíltan reklámozza, miközben a régebbi gépek tulajdonosait lényegében sarokba szorítja – hiába működnének azok még évekig megfelelően.
Ez a taktika Klein szerint szembemegy a korrekt üzletmenettel és a fogyasztók érdekeivel, hiszen mesterségesen kényszeríti ki az új vásárlásokat, és ezzel felesleges kiadásokba és környezetszennyezésbe taszítja az embereket.
Az extra támogatási év mit sem ér?
Bár a Microsoft bejelentette, hogy egy évvel, azaz 2026 októberéig 11 000 forint (30 USD) ellenében (vagy megfelelő OneDrive-beállítás esetén ingyenesen) meghosszabbítható a Windows 10 támogatása, Klein szerint ez nem elég. Szerinte az lenne az optimális, ha nem fix határidőhöz, hanem konkrét felhasználószámhoz kötné a cég a támogatás végét – például amíg 10%-nál nagyobb arányban fut Windows 10, addig járna a frissítés. Ez jelentős változás lenne a megszokott „10 év – és vége” logikához képest, és jóval ügyfélközpontúbb szemléletet jelentene.
Klein ugyan időnként túlzásba esik (például sokak szerint sem lehet a Windows 11-et szinte teljes kudarcként elkönyvelni), de egy valódi problémára világít rá: a megszokott támogatási időkeretek ma már nem feltétlenül igazságosak, amikor sok gép még korszerű és használható, csak a szabály teszi őket feleslegessé.
Meddig bírja a Microsoft a felhasználói nyomást?
Bár Klein pere önmagában valószínűleg nem hoz jelentős változást, a médiavisszhang és a hozzá hasonló elégedetlen felhasználók egyre hangosabbak. Az extra év támogatás is inkább védekezésnek tűnik, mint valódi gesztusnak.
Ha a Microsoft továbbra is ragaszkodik a merev határidőhöz, ezzel akaratlanul is növeli a felhasználók frusztrációját és az e-hulladék botrányát. A mostani per inkább egy új üzleti modell és a nagyvállalatok hozzáállása elleni kiállás szimbóluma: lehet, hogy végül a Microsofton belül is többen elgondolkodnak rajta, mennyire érdemes figyelmen kívül hagyni a nagyszámú felhasználót – különösen, ha elég hangosan tiltakoznak.