Az orosz tűzhányó végre felébredt

Hatalmas hamuoszlop tört elő augusztus 3-án a Krasheninnikov-vulkánból, Oroszország keleti, elzárt Kamcsatka-félszigetén. Ez az első kitörése 1550 óta, és mindössze néhány nappal azt követően történt, hogy a térséget egy történelmi erejű, közel 7-es magnitúdójú földrengés rázta meg, amelynek epicentruma kevesebb mint 240 km-re volt a tűzhányótól.

Természeti láncreakció

A vulkán mintegy 6,5 km magasra lövellte ki a hamut és a gázt. Bár a Krasheninnikov aktívnak számított, az elmúlt évszázadokban csendben maradt; eddig csak 31 kitörést jegyeztek fel a mintegy 11 700 évvel ezelőtt kezdődő jelenlegi földtörténeti korszakban. A tűzhányó a Kronotsky Természetvédelmi Területen fekszik, elszigetelt helyzetének köszönhetően az emberekre csekély közvetlen veszélyt jelent.

És a szomszéd vulkán sem akar kimaradni

Nemcsak a Krasheninnikov, hanem a közelben lévő Kljucsevszkaja Szopka (Klyuchevskoy) vulkán is kitörésben van jelenleg. Ott már április óta aktív a láva, és idén július 19-én hatalmas, friss lávafolyamokat figyeltek meg. A Kljucsevszkaja Szopka ennél jóval aktívabb múlttal büszkélkedhet, több mint 111 kitöréssel csak az elmúlt 11 700 évben, ebből több mint egy tucat az utóbbi húsz évben történt.

Mitől indult be a kitörés?

A tudósok szerint nagy földrengések olykor kiválthatják a közeli vulkánok működését, de csak akkor, ha már eleve gyülemlik a nyomás, és elegendő magma van a kráter mélyén. Ezúttal Kamcsatka kétszáz évnyi csendjét törte meg látványos kitörésével a tűzhányó.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján

Share on Social Media