Az Oldoinyo Lengai rejtélye: mit rejt a vulkán mélye?

A föld alatt zajló vulkáni tevékenység megfejtése mindig is kihívást jelentett a tudománynak. Tanzánia egyik legismeretlenebb, egyben legkülönösebb vulkánja, az Oldoinyo Lengai most újabb titkait fedte fel. Egy nemzetközi kutatócsoport, élén a bonni Johannes Gutenberg Egyetem vulkánszeizmológusával, Dr. Miriam Christina Reiss-szel, részletesen feltérképezte a vulkán alatt keletkező rengéseket, vagyis a tremorokat, és először sikerült háromdimenziós pontossággal meghatározni ezek helyét és mélységét.

Rendhagyó földmozgások és összetett vulkáni aktivitás

A kutatás során 18 hónapon át, a vulkánt körülvevő szeizmométerek segítségével vizsgálták a felszín alatti rengéseket, majd kilenc hétnyi adatot dolgoztak fel részletesen. A csapat azt találta, hogy két különböző tremor is összefügg egymással: az egyik mintegy öt kilométerrel a felszín alatt, a másik pedig a vulkán alatt keletkezik – ráadásul időbeli késéssel. Ez arra utal, hogy a vulkán belsejében közvetlenül összekapcsolódó rendszerről van szó.

A tremorok típusa és sokfélesége meglepte a kutatókat, hiszen úgy vélték, hogy az Oldoinyo Lengai lávája annyira extrémen folyékony és viszonylag hűvös – mindössze 550 Celsius-fokos, míg más vulkánok esetében ez általában 650–1200 Celsius-fok –, hogy a környező kőzetekkel való gyenge kölcsönhatás miatt kevésbé képződnek földrengések vagy tremorok.

Új korszak a vulkánkitörések előrejelzésében

A megfigyelések azt mutatják, hogy a magma mozgása szinte mindig együtt jár tremorral, így ezek vizsgálata a közelgő vulkánkitörések előrejelzéséhez is kulcsfontosságú lehet. A legfőbb kérdés, hogy az eltérő földmozgás-jellegű jelek közül melyik az, amely valóban kitörés előtti figyelmeztető jel, és melyik csupán a vulkán szokásos „bugyborékolása”. Az Oldoinyo Lengaiban végzett részletes szeizmológiai vizsgálat most történelmi lépést jelenthet a vulkánkitörések pontosabb előrejelzésében, és hosszú távon emberéleteket menthet meg.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján