Az amerikai Holdprogram sorsa: támogatás vagy leállítás?

Az amerikai Holdprogram sorsa: támogatás vagy leállítás?
2025. augusztus 2. Az Egyesült Államok ismét a világűr középpontjába kíván kerülni, de komoly kérdések merülnek fel: vajon képes lesz-e a jelenlegi kormányzat egyértelműen elkötelezni magát az Artemis-program mellett, és valóban visszatérhetnek-e amerikai űrhajósok a Holdra? Az Artemis II küldetés előkészületei teljes lendülettel zajlanak – a központi egységet már útnak indították a Kennedy Űrközpont felé –, ám politikai szinten továbbra is éles vita folyik az űrprogram sorsáról.

Az űrverseny új fejezete: Kína kihívása

Fontos kiemelni, hogy az Egyesült Államok számára ma már nem csupán szimbolikus jelentősége van a holdraszállásnak. Kína egyre nagyobb ambícióval fejleszti saját űrprogramját: nem titkolt céljuk, hogy az első nem amerikai űrhajósokat is eljuttassák a Holdra, sőt, saját nemzetközi holdkutató állomás létrehozását is tervezik. Bár sokan felesleges kiadásnak tartják az ilyen léptékű missziókat, valójában a tét immár a technológiai fölény, a világűr újrafelosztása és az amerikai innováció vezető szerepének megőrzése.

Politikai háború az Artemis jövőjéről

Mindeközben Washingtonban továbbra is uralkodik a bizonytalanság. Az Egyesült Államok elnöke névleg támogatja az Artemis-programot, ám valójában az űrügynökség költségvetésének jelentős csökkentése mellett döntött – csak a NASA tudományos részlegének támogatása 47%-kal, körülbelül 1 400 milliárd forintra esett vissza. A kongresszus igyekezett mérsékelni ezeket a megszorításokat: a szenátus különösen határozottan ellenezte az Artemis leállítását, főként miután a Fehér Ház eredetileg azt tervezte, hogy az Artemis III küldetés után megszünteti a Space Launch System és az Orion űrhajó fejlesztését.

A fentiek tükrében továbbra is nyitott a kérdés, hogy az USA valóban elkötelezett-e a Hold-misszió mellett, vagy csupán rövid távú politikai üzenetként használja az űrversenyt.

A társadalmi vita történelmi gyökerei

Az újabb űrverseny hazai bizonytalanságai régi vitákat idéznek fel: már az Apollo-program idején is sokan kételkedtek abban, érdemes-e dollármilliárdokat űrkutatásra költeni. Az 1967-es Apollo–1 tragédiája után tömegesen érkeztek levelek a kongresszushoz – volt, aki a vietnami háború befejezését és jobb életkörülményeket követelt a holdraszállás helyett, mások viszont attól tartottak, hogy ha a Szovjetunió megelőzi Amerikát, az komoly presztízs- és tudományos veszteséget jelenthet az országnak.

Napjainkban a helyzet alig változott: társadalmi feszültségek, külföldi konfliktusok és gazdasági nehézségek vonják el a figyelmet az űrkutatásról. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, a lakosság többsége támogatja az űrhajósok visszatérését a Holdra. A kihívás inkább abban rejlik, hogyan lehet összeegyeztetni ezt a támogatást az állami kiadáscsökkentésre irányuló politikai szándékkal.


Miért fontos az Artemis?

Az Artemis-program nem csupán munkahelyeket teremt. Jelentősége abban áll, hogy hosszú távon biztosítja a technológiai vezető pozíciót, ösztönzi az új generációk tudományos érdeklődését, és gátat szab a versenytárs országok, köztük Kína és Oroszország dominanciájának. Mindkét ország saját holdkutató bázist tervez, és egyikük sem csatlakozott az Artemis-egyezményekhez, amelyek a békés űrhasználatot rögzítik.

Bár az ország jövőjét nem pusztán a NASA működése vagy a holdutazások tudományos értéke határozza meg, annyi bizonyos, hogy az űrprogram leállítása a technológiai élvonal elvesztését, sőt, stratégiai hátrányt is jelenthet Amerikának.

Vezetés nélkül nincs áttörés

A NASA hónapok óta vezető nélkül dolgozik, miután az elnök visszavonta az erre jelölt MI- és űrturisztikai milliárdos, Jared Isaacman nevét. Bár a Közlekedési Minisztérium élére új vezető került, az Artemis ütemét ez nem gyorsítja fel. Az elnök kijelentette, hogy rendkívül fontosnak tartja az Artemis-programot, azonban valódi intézkedések híján ezek a szavak elveszítik jelentőségüket.

A korábbi költségvetés megszüntette volna a Hold körüli Gateway-állomás működtetését is, amely az Artemis-program teljes infrastruktúrájának a szíve – ezzel gyakorlatilag megsemmisítve magát a programot, amelyet az elnök évekkel korábban zászlajára tűzött. A kongresszus végül mégis biztosított forrást az újabb Artemis-missziókhoz, de továbbra is kérdés, hogy ez valódi, tartós elkötelezettséget jelent-e.

Döntéskényszer és bizonytalanság

Az Artemis jövője csak akkor biztosítható, ha hosszú távú, stabil kormányzati támogatást kap és nem lesz a költségvetési megszorítások tárgya. A NASA még mindig nem rendelkezik részletes akciótervvel a konkrét holdraszállásra vonatkozóan, maga a leszállórendszer is egyelőre csak papíron létezik. Most érkezett el az idő, hogy az elnök valódi vezetőként lépjen fel, ahogy azt egyszer már megtette az első ciklusában.

A sikerhez mielőbb ki kell nevezni az új NASA-igazgatót, és véget kell vetni a leépítési terveknek, amelyek épp abban az időszakban okoznak belső feszültséget, amikor a vezérkarra a legnagyobb szükség van.

Kell egy “igen” a Fehér Házból

Az összegzés világos: az Artemis sikeréhez kiszámítható és átlátható finanszírozás szükséges. Amerikának nem kell választania: tudomány, biztonság és űrinnováció együtt garantálják az ország globális pozícióját.

1989-ben, az Apollo–11 (Apollo 11) holdraszállás 20. évfordulóján Andy Chaikin találóan fogalmazott: egy ilyen vállalásról mindig a legfelsőbb vezetésnek kell döntenie, mert csak így hihető és követhető az irány. Ha az elnök valóban támogatja az Artemis-programot, azt világosan, közvetlenül a Fehér Házból kell kommunikálnia – akár technológiai, akár politikai vezető szerep a cél.

A fentiek tükrében a döntés továbbra is előttünk álló, nyitott kérdés: mi értelme van „ostromolni” a Holdat? Ezt már több mint ötven éve is megkérdezték – ma pedig még inkább várjuk a választ. Számít, hogy az elnök milyen választ ad.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 09:59

Az Intel elkaszálta a zászlóshajó Xeon szerverprocesszorokat

🛠 Megemlíthető továbbá, hogy az adatközponti piac rohamosan változik: az utóbbi hetekben az Intel új vezetés alatt alaposan átvizsgálta szerverprocesszor-útitervét, amely végül komoly irányváltáshoz vezetett...

MA 09:41

Az elektromos autók akkumulátorai áttörés előtt: itt az új korszak

Az LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok terjedése új lendületet kapott, miután 2022-ben lejártak a legfontosabb szabadalmak az alapkémiára...

MA 09:34

Az olasz fonalóriás is bedőlt: napvilágra kerültek a sztárdivat titkai

Fulgar, a H&M, az Adidas, a Wolford és a Calzedonia szintetikus fonalbeszállítója kénytelen elismerni, hogy zsarolóvírus-támadás érte, amelyet a hírhedt RansomHouse-csoporthoz kötnek...

MA 09:17

A mikrobák okos koktéljai átírják a növényvédelem szabályait

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói áttörő módszert fejlesztettek ki, amellyel mesterségesen összeállított, jótékony mikrobaközösségekkel jelentősen javítható a növények egészsége, és elnyomhatók a talajeredetű betegségek...

MA 09:02

Az Android-appok zabálják az akkut? Érkezik a Google-riasztás!

Az okostelefon-felhasználók örülhetnek: a Google bejelentette, hogy a Play Áruházban hamarosan külön megjelölést kapnak azok az Android-alkalmazások, amelyek túlzott háttértevékenységükkel rengeteg akkumulátort fogyasztanak...

MA 08:25

Az Ozempic-láz ára: amiről eddig nem beszéltünk

💸 Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb GLP-1 gyógyszerek, mint az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro nagymértékű fogyást ígérnek, de most olyan rizikók kerültek előtérbe, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak...

MA 08:19

Az emberszabásúak észjárása: Tényleg majdnem olyan okosak, mint mi?

🐒 A racionalitást évezredek óta az ember kizárólagos jellemzőjének tartották. Már Arisztotelész is azt állította, hogy az emberek abban különböznek az állatoktól, hogy képesek bizonyítékok alapján átgondolni, sőt felülbírálni saját nézeteiket...

MA 08:08

Az űrszemét tartotta fogva a hazatérő kínai űrhajósokat

Három kínai űrhajós pénteken tért vissza a Földre, miután több mint kilencnapos késéssel hagyhatták el a kínai űrállomást...

MA 07:58

A mesterséges intelligencia zsarolható? Meglepő a válasz

A legfrissebb kutatások azt vizsgálták, mennyire tudnak a legnépszerűbb MI-modellek ellenállni a manipulációnak, amikor káros vagy illegális tartalmat próbálnak kicsikarni belőlük...

MA 07:49

A Plejádok rejtett rokonsága – az ég titkos családfája

Évszázadok óta ismert látvány a Pleiadok csillaghalmaza, más néven a Hét Nővér, amelyről eddig úgy hittük, csak egy kis, ragyogó csillagcsalád...

MA 07:42

Jön az új vezérigazgató az Apple élére?

Az Apple a hírek szerint felgyorsította utódlási terveit, és könnyen lehet, hogy Tim Cook, a cég 65 éves vezérigazgatója már jövőre leköszön...

MA 07:36

A fotonikus csodachip szivárványt varázsol egyetlen lézerből

🌈 A fény manipulálása egyre fontosabb szerepet kap a tudományban és az iparban, legyen szó szuperszámítógépek adatfeldolgozásáról vagy precíziós órákról...

MA 07:18

Az 55 millió éves murgoni krokodiltojáshéjak meglepő titkai

🐋 Érdekes, hogy Ausztrália egyik legjelentősebb őslénytani kincseire éppen egy alig 2 000 lelkes, Brisbane-től 250 kilométerre fekvő kisváros, Murgon környékén bukkantak rá a kutatók...

APP
MA 07:13

APPok, Amik Ingyenesek MA, 11/17

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     LightTrac (iPhone/iPad)A LightTrac egy innovatív, fizikai alapokon nyugvó alkalmazás, amely lehetővé teszi a szabadtéri fényviszonyok pontos megtervezését...

MA 07:10

Az első pillantás a szupernóva rejtett arcára – végre szétszakadt a csillag

Az Európai Déli Obszervatórium óriástávcsövének köszönhetően először láthatták csillagászok, ahogy egy robbanó csillag kitörése áttöri a felszínt...

MA 07:01

Az MI forradalmasítja a Tejútrendszer szimulációját

🚀 A csillagászatban jelentős áttörést hozott, hogy kutatók elsőként készítettek olyan Tejútrendszer-modellt, amely több mint 100 milliárd csillagot követ nyomon egyenként...

MA 06:58

Az MI-óriások új titkos fegyvere: fénysebességű chipjelek

A mai adatközpontokban a sebesség elérte a rézalapú összeköttetések határát: a gyorsabb kommunikáció már elképzelhetetlen a jelenlegi technológiával, mivel a jelek rövid távon is elcsillapodnak, és a rendszer energiaigénye az egekbe szökik...

MA 06:49

A Google 14 ezermilliárdot önt texasi adatközpontokba

A Google sosem látott mértékű fejlesztést jelentett be: a következő két évben mintegy 14 ezer milliárd forintot (40 milliárd dollárt) költ texasi adatközpontokra...

MA 06:34

Az űridőjárás tombol, a pokolbéli disznók visszatérnek

Ez a hét tele volt csillagászati izgalmakkal: komoly napkitörések zavarták meg a Föld környezetét, üstökösök robbantak fel, közben előkerültek földtörténeti rémek, és a kvantumgépek okozta veszélyek is egyre fenyegetőbbek...