A tudomány hét érdekessége, amiről majdnem lemaradtunk

A tudomány hét érdekessége, amiről majdnem lemaradtunk
A tudomány világa minden hónapban elképesztő újdonságokkal szolgál, amelyeket nem lenne szabad kihagyni. Júliusban hét különösen izgalmas történet keltette fel a figyelmet – a maja dinasztiaalapító sírjától a vérfoltok fizikai vizsgálatán át egészen az elefántfülek ihlette modern épületek energiahatékonyságáig.

Ősi maja király sírja Belize-ben

Caracol, a Belize-ben található ősi maja város régészeti helyszíne, ahol Arlen és Diane Chase több mint 40 éve folytatnak kutatásokat. Az új légi LiDAR technológiának köszönhetően sikerült feltérképezniük az eldugott építményeket és összekötő utakat, melyek a dzsungel sűrűjében rejtőznek. Most először azonosították Caracol első királyának, Te K’ab Chaaknak a sírját, aki 331-ben lépett trónra, és egy 460 évig uralkodó dinasztiát alapított. A király sírjából előkerültek csontmaradványai, jadeit ékszerek, cserépedények, faragott csonteszközök, valamint egy mozaikos halotti maszk – ezeket jelenleg rekonstruálják, és DNS-, illetve izotópelemzést végeznek rajtuk. Külön érdekesség, hogy a király a becslések szerint 170 cm magas lehetett, és halálakor már nagyon idős volt, mivel nem voltak fogai.

A vérfoltok nyomozásának fizikája

A vérnyomok elemzése kulcsfontosságú az igazságügyi szakértők számára, ám a fizika ezen a területen is sok újdonságot tartogat. A legfrissebb kutatások szerint a vér egyedi tulajdonságai jelentősen befolyásolják, hogyan terjed el a különböző anyagokon, például pamuton. A vér viszkózus, gyorsan megalvad, ráadásul rugalmasan reagál a külső behatásra, majd visszanyeri eredeti formáját – mindez megnehezíti a foltok értelmezését. A kutatók öt különböző szövetre fröcsköltek sertésvért különböző sebességgel, és nagy sebességű kamerákkal rögzítették az eredményt. Kimutatták, hogy minél több „ujj” ágazik el a folt közepéből, annál gyorsabb volt a vér a becsapódáskor, illetve a főfolt körüli apró cseppek („szatellitcseppek”) száma is arányos a sebességgel. Noha a sima pamutszöveten lehet a legkönnyebben megbecsülni a vér sebességét, bonyolultabb szövések esetén a feladat nehezebb. A kutatás következő lépése más szövetfajták és fonalak vizsgálatára irányul.

A szupergazdagok offshore praktikái

A világ leggazdagabbjai szinte sportot űznek rejtett vagyonuk eltitkolásából, jellemzően offshore központokon keresztül. A dartmouth-i kutatók mesterséges intelligenciával két adatbázis elemzésével három stratégiát különítettek el annak alapján, hogy az oligarchák honnan származnak. Az egyik, a „konfetti-stratégia”, amely során a vagyonukat számos különböző helyre, leginkább politikai megtorlástól tartó, autoriter országokból származó milliárdosok szétaprózzák. A „rejtőzködő stratégia” főként jogállamiság szempontjából fejletlen országok vagy túlszabályozott rendszerek elitjeinél jellemző, akik feketelistás offshore helyeket és névtelen részvényeket használnak. A harmadik, „hibrid stratégia” azoké, akik a korrupciótól vagy vagyonelkobzástól tartanak, és az előző két módszert kombinálják. Külön érdemes megemlíteni, hogy a kutatások szerint hatékonyabb egyetlen pénzügyi szakértőt szankcionálni, mint konkrét oligarchákat, mert így egyszerre többek vagyonát teszik elérhetetlenné.


Középkori gyógymódok TikTok-stílusban

Noha a középkort gyakran sötét, babonás időszaknak tartják, a Középkori Angol Orvosi Kézirattár (CEMLM) tanúsága szerint a korszak számos gyógymódja nem különbözött sokban a ma népszerű természetes szerek világától – például azoktól, amelyeket a TikTokon népszerűsítenek. Néhány recept valóban képtelennek tűnik, mint a gyíksampon, de a legtöbb a kor legjobb tudásán alapult. Található például „méregtelenítő” kúra, vagy a borsókő összezúzása és rózsaolajjal keverése a migrén enyhítésére. Külön figyelemre méltó, hogy bizonyos esetekben – például a rózsaolaj fejfájáscsökkentő hatása – ma már tudományosan is indokolható lehet.

Miért nehéz a vitorlássport egyik alapmanővere?

A kezdő vitorlázóknak sokszor a fordulás (tacking) okozza a legtöbb gondot, különösen széllel szemben. Versenyhelyzetben egy rossz manőver akár a győzelmet is elviheti, ezért nem véletlen, hogy fizikusok is modellezték a folyamatot. A szimulációk szerint három tényező a legmeghatározóbb: a vitorla merevsége, a kiinduló feszítettség a szélbe fordulás előtt, valamint a végső vitorlaszög, amely optimális esetben 20 fok. A puhább, görbébb vitorlák és a laza beállítások megnehezítik a gyors átbillenést, továbbá a sikeres „tackelés” idejét befolyásolja a vitorla tömege, illetve a hajó fordulási sebessége és gyorsulása is.

Elefántfülek az okosabb épülethűtés szolgálatában

Az épületek energiafogyasztásának jelentős részét (kb. 63%-át) a hőveszteség okozza. A Drexel Egyetem mérnökei olyan ún. fázisváltó anyagokat fejlesztettek, amelyek a folyékony-szilárd halmazállapot-váltás során képesek hőt elnyelni vagy leadni. Paraffinos anyaggal töltött, speciális mátrixot nyomtattak a beton felszínére. Lehűléskor a paraffin megkeményedik és hőt bocsát ki, melegedéskor felolvad és hőt von el. Különösen hatékony a gyémánt alakú csatornázással kialakított rendszer, amely egyszerre rugalmas és stabil, emellett 1–1,2 Celsius-fok/óra hűlési-fűtési lassulást eredményez. Az egész szerkezet az elefánt és a fehérnyúl fülének érrendszeréhez hasonló, amelyek természetes módon szabályozzák hőháztartásukat.

Véletlen felfedezés: 150 éves múzeumi preparátum

A régi múzeumi gyűjteményekben időről időre szenzációs leletek is felbukkanhatnak – így történt a Harvard Egyetemen, ahol egy 1865-ben begyűjtött fosszíliát évszázadokig százlábúnak tartottak. Azonban a közelmúltban kiderült: valójában egy lobopód, vagyis a mai ízeltlábúak őse. Ez az eddig ismert legkorábbi ilyen szárazföldi példány, egyben az első bizonyítottan tengerparton kívül élő lobopódfaj, a Palaeocampa anthrax. Testét közel ezer tüskés szőr borítja, végein narancssárga udvarral. Bizonyos vegyületek alapján – amelyek a tüskékből származnak – feltételezhető, hogy a fajnál vegyi védekezés alakult ki a ragadozókkal szemben. Külön figyelemre méltó, hogy ilyen vegyi védekezésnek vízben szinte semmi jelentősége nincs, így a kutatók szerint az állat félig szárazföldi, félig vízi életmódot folytathatott.

A fentiek tükrében a tudományos felfedezések világa megdöbbentően színes – a történelmi múlt feltárásától a high-tech innovációkig. Akár egy ősi uralkodó sírja, akár a legapróbb vérfolt rejt titkokat, a folyamatos kíváncsiság újabb és újabb válaszokat szül.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján


Legfrissebb posztok

A Google most már a MI-hibákért is mélyen a zsebébe nyúl
MA 22:01

A Google most már a MI-hibákért is mélyen a zsebébe nyúl

🤑 A Google nemrég indította el MI Hibavadász Jutalomprogramját, amelynek keretében akár 11 millió forintot is fizetnek annak, aki hibát talál a vállalat MI-rendszereiben. A fő fókuszban a legismertebb...

Az aszteroida, amit csak utólag vettünk észre
MA 21:59

Az aszteroida, amit csak utólag vettünk észre

Egy egészen apró, zsiráf méretű aszteroida, a 2025 TF nevű űrszikla szeptember 30-án hihetetlenül közel, mindössze 428 kilométerrel száguldott el a Föld felszíne felett – ráadásul éppen az...

Az év legnagyobb szuperholdja meghódította az eget
MA 21:31

Az év legnagyobb szuperholdja meghódította az eget

Az idei ősz legelső teliholdja, vagyis a Szüreti Hold (Harvest Moon) egyszerre volt telihold és szuperhold, ami azt jelentette, hogy minden eddiginél nagyobbnak és fényesebbnek láthattuk. A szuperhold...

Drágul az amerikai vízum, egyre többen költöznek Kanadába
MA 21:02

Drágul az amerikai vízum, egyre többen költöznek Kanadába

Az Amerikai Egyesült Államok a közelmúltban jelentős díjemelést vezetett be a H-1B vízumprogramban, amely eddig lehetővé tette, hogy legalább alapképzéssel rendelkező külföldi munkavállalók dolgozzanak az USA-ban. Érdemes kiemelni,...

A Tesla menőségre hajt, próbálkozik egy olcsóbb Model Y-jal
MA 21:00

A Tesla menőségre hajt, próbálkozik egy olcsóbb Model Y-jal

Kezd legalább valamennyire elérhetővé válni a Tesla: kedden bejelentették, hogy a népszerű Model Y SUV új, alapváltozata már 14,6 millió forint alatt is megvásárolható. Ez körülbelül 1,8 millió...

Afrikai zöld fal, sok pénz ment rá, mégis alig van fa
MA 20:31

Afrikai zöld fal, sok pénz ment rá, mégis alig van fa

Közel két évtizeddel azután, hogy elindult a Nagy Zöld Fal, Afrika legambiciózusabb környezetvédelmi projektje, a szenegáli helyszíneken alig láthatók az eredmények. Az Afrikai Unió 2007-ben 6000 kilométer hosszan...

Az MI sem menti meg a Google-t az Epic-botránytól
MA 20:01

Az MI sem menti meg a Google-t az Epic-botránytól

🚀 A Google most végleg elesett attól a lehetőségtől, hogy elhalassza a Play Áruház módosításait az Epic Games elleni perben elszenvedett veresége után. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a...

A varázslattal vetekedő anyag hozta az új kémiai Nobel-díjat
MA 19:59

A varázslattal vetekedő anyag hozta az új kémiai Nobel-díjat

A világhírű kémiai Nobel-díjat idén olyan anyagok fejlesztői kapták, amelyek mintha egyenesen a Harry Potter világából érkeztek volna közénk. Susumu Kitagawa (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és...

MA 19:00

Az MI-őrület: az OpenAI brutális számítási kapacitásbővítése

Az OpenAI jelentős hardvermegállapodásokat kötött, hogy biztosítsa a szükséges számítási kapacitást olyan MI-modellek működtetéséhez, mint a ChatGPT. Legújabb együttműködése az AMD-vel egy sor hasonló, nagyszabású üzlethez csatlakozik, dolgoznak...