
Az űripar bővülő kilövési kapacitása
A Rocket Lab már most is fontos szereplő a kisebb rakéták piacán az Electron rakétájával, amely 2018 óta számos sikeres kereskedelmi repülést teljesített. A Neutron azonban új méretkategória: közepes teherbírású, újrahasznosítható rakéta, amely folyékony metánt és oxigént égetve akár 13 000 kg rakományt is képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, Mars vagy Vénusz irányába pedig 1 500 kg-ot szállíthat. Érdemes kiemelni, hogy ez a kapacitás válasz a gyorsan bővülő űripari igényekre, az egyre több tudományos, telekommunikációs és védelmi műhold felbocsátására.
Becslések szerint a hordozórakéták globális piaca évi 9%-os növekedés elé néz 2034-ig, amit tovább hajt a különféle kutatási eszközök, emberek, illetve a gyorsan fejlődő hálózatokhoz szükséges műholdak növekvő tömege.
Verseny és túlsúly a piacon
Ugyanakkor a kilövési kapacitás évek óta szűk keresztmetszetet jelent az ágazatban. Az Európai Űrügynökség vezetője néhány hónapja is „kilövési válságról” beszélt Európában, és ennek megoldására indították el az Ariane-6 programot.
A globális kilövések több mint fele eközben Elon Musk SpaceX-ének kezében van: 2024-ben a cég több mint 130 Falcon 9 startot hajtott végre, és ez a szám idén akár 180-ra is emelkedhet. Ezek a rakéták első fokozatukat és rakományburkolatukat is újrahasznosítják. Fontos kontrasztot mutat: hogy egyetlen cég uralja a piacot, komoly kockázatokat hordoz. Volt példa arra, amikor a Fehér Ház egy vitás ügyben felvetette, hogy törölhetnek állami megbízásokat, Musk pedig jelezte: ebben az esetben az amerikai legénység éppen rakéta nélkül maradna az ISS-járatokon. Bár a helyzet rendeződött, jól érzékelhető: az űripar számára létfontosságú a diverzifikáció.
Új szereplők, új remények
Nem könnyű új rakétával betörni: Oroszország idén még tervezi piacra dobni az új Szojuz-5-öt (Soyuz-5), a Relativity Space újrahasznosítható Terran R modellje és a Firefly Aerospace Eclipse rakétája 2026-ra várható. A mesterséges intelligencia szakma és a nagyközönség is lélegzetvisszafojtva figyelte a Csillaghajó (Starship) tizedik tesztrepülését – a Musk-féle óriás ezúttal ismét sikeresen felszállt.
A világ szeme folyamatosan az új generációs rakétákon és indítóhelyeken van. Ahogy a nemzetközi műholdpiac értéke évről évre növekszik, minden új fejlesztés kiemelt figyelmet kap.
Friss hírek az űriparból
Kanada hamarosan elkészül saját fejlesztésű holdjárójával, miközben a Szenátusban aggodalmak merültek fel, hogy a NASA nem tud visszatérni a Holdra Kína előtt. Az ESA idei szenzációja, hogy a JUICE űrszonda sikeres Vénusz-megközelítést hajtott végre, útban a Jupiter jeges holdjai felé.
További fontos fejlemény, hogy a Rocket Lab átadta új indítóállását, az Andøya Space és a Rheinmetall pedig összefogott műholdkilövési kapacitásuk megerősítésére. A kanadai NordSpace technikai és időjárási okokból elhalasztotta első belföldi rakétaindítását, míg Kína két mexikói ThumbSat műholdat juttatott fel Kinetica-1 rakétájával.
Mi várható a közeljövőben?
A SpaceX Falcon 9 rakétái a következő napokban is több Starlink műholdat juttatnak pályára, Floridából és Kaliforniából egyaránt. Kínából, a Jiuquan űrközpontból a Galactic Energy Ceres 1 startol, míg Kazahsztán felé a Roszkozmosz Szojuz 2.1a (Soyuz 2.1a) szállít ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra. Az új indítóhelyek és rakéták bővülése meghatározhatja, ki uralja a következő évtized űriparát.