Turing-díjasok kongatják a vészharangot az MI-technológiák veszélyei miatt
A mesterséges intelligencia betanítási módszer megalkotói aggódnak, hogy a vállalatok a profit és nem a biztonság által vezéreltek.
Két úttörő tudós, akik létrehozták a mesterséges intelligencia képzésének alapvető technikáit, most a reflektorfényt arra használják, hogy felhívják a figyelmet a nyilvánosság számára elhamarkodottan kiadott MI-modellek veszélyeire.
A Massachusettsi Egyetem kutatója, Andrew Barto és a DeepMind korábbi kutatója, Richard Sutton figyelmeztettek, hogy az MI-cégek nem tesztelik alaposan termékeiket kiadás előtt, és ezt ahhoz hasonlították, mintha “hidat építenénk, majd úgy tesztelnénk, hogy embereket sétáltatunk rajta”.
Millió dolláros elismerés a megerősítéses tanulás fejlesztőinek
A gyakran a “Számítástechnika Nobel-díjaként” emlegetett Turing-díj egymillió dolláros jutalommal jár, és idén közösen ítélték oda Barto-nak és Suttonnak a “megerősítéses tanulás” kifejlesztéséért – ez egy olyan gépi tanulási módszer, amely próba-szerencse alapon tanítja az MI-rendszereket optimalizált döntések meghozatalára.
“Szoftvereket kiadni milliók számára biztonsági intézkedések nélkül nem jó mérnöki gyakorlat” – hangsúlyozta Barto. “A mérnöki gyakorlat azért fejlődött, hogy csökkentse a technológia negatív következményeit, és nem látom, hogy ezt gyakorolnák a fejlesztő vállalatok.”
A szakma más nagyjai is figyelmeztetnek
A nem biztonságos MI-fejlesztést a szakterület más szakértői is bírálták. 2023-ban technológiai vezetők egy csoportja nyilatkozatot adott ki, figyelmeztetve arra, hogy “az MI miatt bekövetkező kihalás kockázatának csökkentése globális prioritásnak kell lennie”.
Barto bírálta az MI-vállalatokat, amiért “üzleti ösztönzők motiválják őket” ahelyett, hogy az MI-kutatás előmozdítására összpontosítanának.
🛰 Érdemes megemlíteni, hogy a GPS és más hasonló rendszerek már eddig is forradalmasították, milyen egyszerűen és pontosan lehet meghatározni bármilyen földi pontot...
🕵 Az FBI igazgatója, Kash Patel személyes Gmail-fiókját iráni kapcsolatokkal rendelkező Handala hackercsoport törte fel, és a szerzett információkat – köztük fotókat, privát dokumentumokat, valamint levelezéseket – nyilvánosságra hozták...
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...
Lassan, de biztosan érik az Android átalakulása: a rendszer már most is egyre asztalibb, fejlettebb ablakkezeléssel, egyre jobb többablakos funkciókkal, és mindennel, ami egy mindennapos számítógéphez kell – legalábbis papíron...
A Rák-köd, a Földtől 6500 fényévre lévő, a Bika csillagképben található szupernóva-maradvány az elmúlt 25 évben jelentős változásokon ment keresztül a Hubble űrtávcső felvételei tanúsága szerint...