Tag: evolúció
Az MI-járvány: véget ér az internet, vagy új korszak jön?
Ebből következően érdemes megérteni, hogy a mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése teljesen átalakítja, amit eddig az internetről és annak működéséről gondoltunk. Ma már...
Az Apple végre szabadjára engedi a Bluetoothot az EU-ban
Az Apple 2026-tól könnyebbé teszi az iPhone-ok és harmadik féltől származó eszközök párosítását az Európai Unióban. Az új, 26.3-as iOS-verzió Európában bevezeti a...
Az új űrszemét-botrány: a Starlink megint teleszemeteli az eget
A napokban egy újabb Starlink műhold vált űrszemétté, miután egy belső meghibásodás miatt leállt a fedélzeti rendszer. Az űreszköz hajtóanyagot engedett ki, és...
A tengeri rózsa ősi titka: az állati sejttípusok eredete
Minden állat testében azonos a genetikai állomány, mégis rendkívül változatos sejttípusok és szövetek alakulnak ki. Hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a DNS különböző ideg-...
A nagy csavar: az álmocskagomba nem is gomba
Sűrű, mohával borított erdők mélyén, Tajvan hegyeiben, Japán belsejében és Okinawa szubtrópusi lombjai alatt rejtőzik egy igencsak szokatlan élőlény. Első ránézésre gombának tűnik,...
Az összetartás ára: a hangyák ereje a tömeg, nem a páncél
A hangyák lenyűgöző sikertörténete mögött az áll, hogy egyéni védelmüket feláldozták a kollektív erőért cserébe. Egy új tudományos kutatás alapján egyes hangyafajok úgy...
A hangyák titkos fegyvere: a tömeg leveri a páncélt?
Az evolúció során a minőség és a mennyiség dilemmája nemcsak az emberi gazdaságban, hanem a természetben is döntő szerepet játszik. Különösen igaz ez...
Az év biológiai áttörései: emlékezet, evolúció és az MI legfurcsább titkai
Tipikus, hogy egyetlen év biológiai felfedezései is képesek megváltoztatni mindazt, amit tudni vélünk magunkról, az állatokról – vagy akár a gépekről. Egy rövid...
Az ember közelsége kezes bárányt csinál az olasz medvékből
Az Appenninek barna medvéi, vagyis az Ursus arctos marsicanus kis termetükkel és kevesebb agresszióval tűnnek ki a többi barnamedve-populáció közül. Ez a Közép-Olaszországban...
A sejtek összetapadásának ősi titkai: a talin színre lép
Az állati sejtek – így az emberi sejtek is – különösen erősen képesek hozzátapadni a környezetükhöz, ami lehetővé teszi, hogy bonyolultabb szövetek és...
A teknősök páncélja: Valójában mire jó?
A legtöbb ember azt hiszi, hogy a teknős páncélja kizárólag védekezésre alakult ki, hiszen elég, ha a kis páncélos állat egyszerűen behúzza a...
Az álhír nem emberi kiváltság: a természet is terjeszti
A közösségi média tele van félrevezető tartalmakkal: képhamisítás, politikusi nyilatkozatok kiforgatása, vagy akár az oltások hatásának tagadása is mindennapos. Ám a félretájékoztatás nem...
A svéd tavak titokzatos baktériumai őrzik az élet kulcsát
A baktériumok a Föld egyik legrégebbi és legváltozatosabb élőlényei, ám kutatásuk még mindig gyerekcipőben jár. A legtöbb ismeret olyan fajokból származik, amelyek az...
A hővel csábító növények titkai: élet a virágzás előtt
Általában elválaszthatatlan fogalmaknak tűnnek a virág és a beporzás, pedig évmilliókkal a virágok megjelenése előtt a növények már sikeresen vonzották az állatokat –...
Az emberi agy külön csatornán dolgozza fel a csimpánzok hangját
Az emberi agy nemcsak az embertársak hangját ismeri fel, hanem különösen reagál a csimpánzok hangjaira is. Svájci kutatók speciális agyterületeket azonosítottak, amelyek kifejezetten...
A gőték láthatatlan genetikai csapdába estek
Ami először apróságnak tűnt, komoly evolúciós rejtéllyé nőtte ki magát a tarajos és márványos gőték körében. Ezeknél az állatoknál évmilliók óta létezik egy...
Az ember nem a modern világra termett
A mai, városi életmód súlyos biológiai kihívások elé állítja az embert, amelyekre evolúciónk során nem készülhettünk fel. Ennek eredménye a krónikus stressz, a...
Az élet titokzatos eredete: az evolúció nagy ugrása korábban indult
A legújabb kutatások szerint a komplex életformák kialakulása jóval korábban kezdődött, mint eddig gondoltuk – sőt, az evolúció ezen szakasza sokkal hosszabb időszakot...
Az ész ára: miért lettünk tudatosak?
Az emberi tudat kialakulásának okait vizsgálva hamar szembetűnnek a hiányzó mozaikdarabok. Rengeteg elmélet született arra, hogy miért lett az ember ennyire intelligens, de...
A dél-afrikai ősember döbbenetesen eltérő génállománya
Elszigetelt múlt, egyedi genetika Több mint 100 000 évig élt elszigetelten az emberiség egy csoportja Dél-Afrikában, a Limpopo folyótól délre – derül ki...
Az apró ősállat, amely felforgatja a gyíkok történetét
Érdemes megvizsgálni, hogy egy 242 millió éves, mindössze tenyérnyi méretű fosszília Devon partjairól hogyan változtatja meg a gyíkok és kígyók fejlődéséről alkotott elképzeléseket....
Mi köti össze múltunkat, a sötét anyagot és az égi fényeket?
Jól szemlélteti ezt, hogy a tudósok egy 3,4 millió éves, úgynevezett „Burtele-láb” maradványai alapján új fejezetet nyitottak az emberi evolúció történetében Etiópiában. A...
Az emberi értelem: sorsszerű fejlődés vagy kozmikus véletlen?
Az emberi tudat létezése mindig is lenyűgözte és elgondolkodtatta a tudósokat. Nehéz pontosan definiálni, de leginkább a saját magunk és környezetünk szubjektív megélését,...
Az ősi, rejtélyes lábfej, amely átírja az emberi evolúciót
Egy lényeges szempont, hogy az etiópiai Burtele-leletként elhíresült fosszilis lábfej az ősi emberi múlt egyik legérdekesebb titkát árulja el. A 3,4 millió éves,...
Az élőlény, amely megkérdőjelezi, mit is nevezünk életnek
Az élet legfőbb szerkezeti egysége a sejt, hiszen minden élőlény abból épül fel, és a biológia szerint az alapvető életjelenségek – mint a...
Az óceán apró navigátorai: a tengeri teknősök titkos iránytűje
Egy lényeges szempont, hogy a tengeri teknősök képesek több ezer kilométert megtenni az óceánon át, miközben pontosan tudják, merre tartanak. A kutatók most...
Az ősi retrovírus nyomában: kulcs a légúti kórokozókhoz
A retrovírusok különleges képességgel bírnak: képesek beilleszteni saját genetikai anyagukat egy másik sejt DNS-ébe. A legrégebbi ismert retrovírusvonal, az úgynevezett foamy vírus, már...
Az evolúció kulcsa: a véletlenszerű mutációk megdönthetetlen bizonyítékai
1943 novemberében Max Delbrück és Salvador Luria, egy fizikusból lett biológus és egy olasz–zsidó orvos, kísérlettel igazolták, hogy a mutációk véletlenszerűen, nem pedig...
A szemétünk tényleg háziasítja a városi mosómedvéket?
Az Egyesült Államok városaiban élő mosómedvék egyre inkább alkalmazkodnak az ember által teremtett környezethez, és már most megfigyelhetők náluk a háziasítás korai jelei....
A kaméleonszem igazi titka végre kiderült
Évezredeken át csodálták a kaméleonokat, főleg azért, mert szemük szinte bármilyen irányba mozoghat – ráadásul akár egymástól függetlenül is. Hosszú ideig senki sem...