Valós alapok vagy pillanatnyi lendület?
A piaci száguldás azonban nincs összhangban a gazdasági alapokkal. Noha a kínai háztartások megtakarításai történelmi csúcson, több mint 130 000 milliárd jüan (mintegy 667 000 milliárd forint) összegnél járnak, ezeknek csupán kis része kerül részvényekbe. Az alacsony betéti kamatok és a gyenge ingatlanpiaci kilátások miatt viszont egyre többen fordulnak a tőzsde felé. Az olyan technológiai szektorok, mint a mesterséges intelligencia, a félvezetők vagy a megújuló energia stabilabb képet mutatnak, de például a szerződéses kutatócégek vagy egyes techvállalatok részvényein túlértékeltség jelei mutatkoznak. Ennek ellenére nincsenek a teljes piacon egyértelmű buborékra utaló jelek, inkább helyi túlmelegedés tapasztalható.
Gazdasági valóság: mérsékelt növekedés
A kínai gazdaság mutatói ugyanakkor visszafogottabb képet festenek: az ipari termelés augusztusban csak 5,2 százalékkal nőtt, míg a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 3,4 százalékkal bővült – mindkettő elmarad az elemzői várakozásoktól. Jó példa erre a Cambricon chipgyártó, amely rekord, 2,88 milliárd jüan (kb. 402,7 millió dollár, azaz 152 milliárd forint) nyereséget ért el az év első felében, ami 4000 százalékos éves növekedést jelent. Ez jól jelzi a hazai félvezetőipar lendületét.
Spekuláció vagy megalapozottság?
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kínai tőzsde emelkedése elsősorban a befektetői várakozásokra épül, nem szilárd gazdasági fundamentumokra. Bár a mesterséges intelligencia- és chipvállalatok lendületesen teljesítenek, árfolyamaikban már most extrémül pozitív várakozások tükröződnek, így a profitoknak hamarosan igazolniuk kell ezt a lelkesedést.
