Túlzott függőség a fosszilis tüzelőanyagoktól
Lényeges hangsúlyozni, hogy a földgáz, az olaj és a szén égetése évente 2,5 millió halálesetért felelős a légszennyezésen keresztül. Ez a teher nemcsak emberi életekben mérhető: a fosszilis energiahordozók ára annyira megugrott, hogy a kormányok világszerte összesen 367 ezer milliárd forintot (956 milliárd USD-t) fordítottak támogatásukra 2023-ban – miközben az olaj- és gázipari óriáscégek termelési tervei háromszor akkora kibocsátást irányoznak elő, mint amennyit a Föld el tudna viselni.
Ezzel szemben a klímaváltozás elleni fellépés már most bizonyítja életmentő hatását: a szén kivezetése évente 160 ezer ember életét menti meg a tisztább levegőnek köszönhetően, és a megújuló energia termelése is minden idők legmagasabb szintjére ért.
Globális egészségügyi válság egyre súlyosbodó következményekkel
A 2024-es év volt a történelem eddigi legmelegebb esztendeje, aminek következtében minden korábbinál több forró nap nehezedett az emberekre. Egy átlagos ember évente 16 extra hőségnapot élt meg a klímaváltozás miatt, míg a legsebezhetőbbek – az egy év alattiak és a 65 év felettiek – átlagosan 20 hőhullámos napot tapasztaltak, ami 389, illetve 304 százalékos emelkedést jelent az 1986–2005-ös átlaghoz képest.
A hőség és az aszály nemcsak az életveszélyes erdőtüzeknek kedvez, hanem az élelmiszer-bizonytalanságot is fokozza: 2023-ban 123 millióval több ember küzdött közepes vagy súlyos éhezéssel, mint 1981 és 2010 között bármikor. Továbbra is több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyező, megbízhatatlan energiaforrásokat használni otthonában. A szennyezett levegő 2022-ben 2,3 millió elkerülhető halálesetet okozott 65 országban, ahol korlátozott a tiszta energia elérése.
Lényeges hangsúlyozni, hogy az egészségtelen, szén-dioxid-intenzív étrend 2022-ben 11,8 millió, étrendhez köthető halálesethez vezetett – ezek nagy része megelőzhető lenne egészségesebb, klímabarát táplálkozással.
Gazdasági és társadalmi hatások, támogatások pazarlása
A hőhullámok miatt 2024-ben soha nem látott, 639 milliárd elveszett munkaórát regisztráltak, ami 418 ezer milliárd forintos (1,09 billió USD) jövedelemkiesést jelentett világszerte, a globális GDP közel 1 százalékát. Az idősek körében a hőség által okozott halálesetek anyagi terhe 100 ezer milliárd forintot (261 milliárd USD) ért el.
Ezzel szemben hiába öntik a pénzt a fosszilis támogatásokba – akár négyszer annyit, mint amennyit a klímasebezhető országok támogatására fordítanak valamennyi konferencián összesen –, ez tovább rontja az államháztartások helyzetét. Sőt, a 87 legnagyobb kibocsátó ország közül 15 több pénzt költött fosszilis támogatásokra, mint teljes egészségügyi költségvetésére.
Fáziskésés és politikai hátraarc
Összegzésként megjegyezhető, hogy a politikai visszalépés, valamint a fejlett országok részéről csökkenő segélyek még inkább ellehetetlenítik az érdemi fellépést a klímaváltozás ellen. A világ 100 legnagyobb fosszilis energiacége 2025 márciusáig tovább növeli termelését, így károsanyag-kibocsátásuk háromszorosan meghaladná a fenntartható, 1,5 Celsius-fokos globális célértéket 2040-re.
A nagybankok sem maradnak ki: a 40 legnagyobb pénzintézet 224 ezer milliárd forintot (611 milliárd USD-t) pumpált a fosszilis szektorba 2024-ben, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – miközben ezzel a zöld hitelezésüket is túlszárnyalták. Ezzel párhuzamosan 128 millió hektár erdőt vágtak ki 2023-ban, 24 százalékos növekedéssel gyengítve a Föld természetes szénmegkötő kapacitását.
Különbségek a gazdagok és szegények között
A legnagyobb vesztesek a legszegényebb országok, amelyek bár a leginkább szenvednek a klímaváltozástól, a tiszta energiához való hozzáférésük mostoha: náluk az áramtermelés mindössze 3,5 százaléka származik tiszta, megújuló forrásból, szemben a gazdag országok 13,3 százalékos arányával. A fejlődő világ háztartásainak 88 százaléka továbbra is fát, szenet vagy trágyát használ főzéshez, fűtéshez.
Helyi példák és a remény jelei
Szerencsére a társadalmi, helyi és egészségügyi szervezetek egyre nagyobb lendülettel veszik kézbe a sorsukat: 2024-ben 834 város készült vagy készül klímakockázat-értékelést készíteni, a kórházak üvegházhatásúgáz-kibocsátása 16 százalékkal csökkent 2021 és 2022 között, és az orvostanhallgatók közel kétharmada klímaegészségügyi képzést is kap.
A megújulóenergia-szektor világszerte 16 millió embernek ad munkát, és a kiváltott széntüzelés 2010 és 2022 között évente 160 ezer korai halálesetet előzött meg a fejlett országokban. Az átalakulás – ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és az egészségesebb étrendet – évente tízmilliók életét menthetné meg.
Összegzésként megjegyezhető, hogy minden eddiginél nyilvánvalóbb: a tétlenségért a legmagasabb árat emberéletben, egészségben és gazdasági károkban fizetjük. A helyi, közösségi kezdeményezések mutatják az utat, de a változáshoz valódi, következetes, globális összefogásra van szükség – minden kézre szükség van most, a jövő érdekében.
