Sokk: Az amazóniai láp már nem nyeli el a szenet!

Sokk: Az amazóniai láp már nem nyeli el a szenet!
A trópusi lápok a bolygó legfontosabb szénraktárai közé tartoznak, pedig a földfelszínünknek csak csekély részét borítják. Mégis, a perui Amazonasban egy különösen jelentős mocsár most már nem elnyeli, hanem már csak semlegesíti a szenet: már nem von ki több szén-dioxidot a levegőből, mint amennyit kibocsát. Ez a fordulat ráadásul úgy következett be, hogy az adott területet sem nagyarányú fakivágás, sem más emberi beavatkozás nem érte.

Miért fontosak a lápok?

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a perui lápok – helyi nevükön aguajales – mindössze az ország területének 5 százalékát fedik le, mégis hihetetlen, 5 milliárd tonna szénnek adnak otthont talajuk alatt. Ez a mennyiség majdnem megegyezik az egész Peruban található élő növényzet felszín feletti szénkészletével. Hasonló a helyzet világszinten is: a lápok több szenet raktároznak, mint a Föld összes erdeje együttvéve.

Ennek ellenére a lápok sosem kerültek a klímavédelem reflektorfényébe, pedig kulcsszerepet játszanak a légköri szén-dioxid tartós csökkentésében. Jellemző példa erre, hogy Peruban a légköri CO₂ megkötését évezredeken át megőrizték ezek a nedves, sokszor elárasztott erdőségek.

Aguajales: életközösség a szénraktár mélyén

A Quistococha-erdőrezervátumban a lápokat a moriche pálma (Mauritia flexuosa) uralja, amely nemcsak a helyiek számára fontos gyümölcsöt terem, hanem gazdag táplálékforrása a színes aráknak, majmoknak, tapíroknak és agutiknak is. Sűrű, szinte áthatolhatatlan növényzetük menedéket nyújt a madaraknak, hüllőknek és emlősöknek egyaránt.

A láp növényei az év nagy részében vízzel borított talajban nőnek, ahol a bomló levelekből és gyökerekből tőzeg halmozódik fel. Ez hihetetlenül lassítja az elhalt szerves anyagok lebomlását, így a szén hosszú ideig a talajban marad, nem pedig visszakerül a légkörbe. Az utóbbi időkig ezek a több tízezer év alatt kiépült lápok erős szénelnyelőként működtek.

Mi változott most?

A kutatók arról számoltak be, hogy míg 2018-ban és 2019-ben a vizsgált terület jelentős mennyiségű szenet vont ki a levegőből, 2022-ben már szénsemlegessé vált. Pedig sem nagy aszály, sem hőhullám, sem drasztikus erdőirtás nem történt.

A változásért két tényező felelős. Egyrészt a hosszabb felhőtlen időszakok és az erősebb napsugárzás korlátozta a növények fotoszintézisét. Túl sok lett a fény és a hőség: a növények ezért bezárták a levelek „légzőnyílásait”, így kevesebb szén-dioxidot tudtak felvenni. Másrészt a vízállás jelentősen visszaesett, emiatt a tőzeg felsőbb rétegei kiszáradtak, több oxigénhez jutottak, így a bomlási folyamatok felgyorsultak. Ez nemcsak szén-dioxid, hanem metán formájában is több szén visszajutását eredményezte a légkörbe.

Fontos megjegyezni, hogy a lápnak minden évben vannak időszakai, amikor több szenet bocsát ki, és vannak, amikor többet nyel el: a kérdés mindig az éves egyenleggel dől el. Most azonban a kutatók látványos visszaesést tapasztaltak a megszokott mértékhez képest.


Visszatér-e a láp szénelnyelő üzemmódba?

Jellemző, hogy a világ lápjai évről évre ingadoznak: vannak szénelnyelő és semleges évek, időjárási szélsőségektől függően. A szakértők szerint egy enyhébb esztendő után újra visszaállhat a „klímabajnok” üzemmód, az egyszeri tapasztalat nem feltétlenül bizonyít maradandó változást.

Azonban az ökológiai egyensúlyt veszélyeztetheti, ha a láp környezetében – például a területet megtörő legelők, utak, települések miatt – a helyi időjárás egyre szárazabbá válik, a vízállás pedig tartósan alacsonyabb lesz. Mindezt figyelembe véve, nemcsak a mikroklíma, hanem a régió éghajlatváltozása is befolyásolhatja, mennyi szenet tudnak elnyelni a trópusi lápok.

Mi lesz az amazóniai lápok sorsa?

A folyamatban óriási jelentősége van annak, mennyire süllyed tartósan a vízszint. Például a brazil Amazonas területén is rendkívüli szintű áradások, majd hosszan tartó aszályok váltogatják egymást. Ha a vízállás továbbra is csökken, félő, hogy egyes lápok örökre elveszíthetik természetes szénelnyelő képességüket.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek az eltérések jelenleg még nem tragikusak, de intő jelnek tekinthetők. Ahhoz, hogy a lápok továbbra is a Föld klímájának szövetségesei maradjanak, meg kell óvni a még egészséges területeket, és vissza kell állítani a kiszáradással fenyegetett lápokat. Ez lehet a kulcsa a klímaválság elleni harcnak a következő évtizedekben.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

  • Te mit gondolsz, hol húzódik a határ a természetes változás és az emberi beavatkozás felelőssége között?
  • Ha te rendelkeznél a lápok sorsa felett, mit tennél, hogy megőrizd őket a jövő generációinak?
  • Szerinted erkölcsös dolog, ha a társadalom csak akkor foglalkozik egy területtel, ha az már veszélyben van?



Legfrissebb posztok

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

MA 17:26

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

A Google Pixel 10 Pro MI-újdonságait próbálva úgy tűnik, végre tényleg használhatóvá váltak ezek a fejlesztések – legalábbis, amikor éppen működnek. Az élő fordítás például zseniális, amíg teljesen...

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

MA 17:02

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

Amikor egy kibertámadás éri a céget, minden másodperc számít: lefagynak a rendszerek, elérhetetlenné válnak a fájlok, és pánikszerűen érkeznek a hívások. Ilyenkor leginkább az segít, ha három kulcsfontosságú...

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

MA 16:50

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

💬 Kanadai kutatók egy eddig ismeretlen módszert találtak arra, hogyan javítható a vércukorszint és csökkenthető a májkárosodás: a bélbaktériumok egy rejtett melléktermékét kell egyszerűen csapdába ejteni, még mielőtt problémát...

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

MA 16:26

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

Az elmúlt években a tudósok folyamatosan küzdenek azért, hogy megmentsék a kihalás szélére sodródott állatfajokat Kína leghosszabb folyójában, a Jangcében. Wuhanban, a Hidrobiológiai Intézet hatalmas medencéjében szürke, elegáns...

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

MA 16:02

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

A legújabb Guess reklámban egy feltűnően gyönyörű nő vonja magára a figyelmet – csakhogy nem létezik. Az apró betűs rész árulja el: a modell teljes egészében mesterséges intelligencia...

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

MA 14:52

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

A 123 méter magas, személyzet nélküli Starship rakéta új korszakot nyitott a világűrben, miután végre túlélte története eddigi leglátványosabb tesztjét. A rakéta kedden 19:30-kor szállt fel a texasi...

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

MA 14:26

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

Az Anthropic nevű MI-startup történelmi jelentőségű, 1,5 milliárd dolláros, azaz körülbelül 540 milliárd forintos kártérítést fizet ki könyvszerzőknek és kiadóknak egy szerzői jogi per lezárásaként. Ez az eddigi...

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

MA 14:02

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

🔎 Komoly kockázatok a felhasználók adatainál A WhatsAppot havonta 3 milliárd ember használja, a Meta pedig óriási reklámkampányban igyekszik mindenkit biztosítani arról, hogy az üzeneteid valóban titkosak, senki –...

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

MA 13:51

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

Egy új, forradalmi szemcsepp kínálhat megoldást azok számára, akik nehezen látnak közelre, vagyis öregszeműek (presbiópia esetén). A Buenos Aires-i Presbiópia Kutatóközpontban Dr. Jorge Benozzi és lánya, Dr. Giovanna...