Dinoszauruszok a mozivásznon: ennyi változott harminc év alatt
Brusatte szerint elképesztő fejlődés történt a dinoszaurusz-kutatásban az első Jurassic Park (1993) óta. Azóta legalább ezer új dínófajt fedeztek fel, miközben modern képalkotó technikákat és molekuláris vizsgálatokat is alkalmaznak fejlődésük és életmódjuk feltérképezéséhez. Rengeteg izgalmas eredmény született, például hogy sok dinoszaurusznak valójában tollai voltak. Ennek ellenére a ’93-as film dinói ma is egész jól megállják a helyüket: jól öregedtek, még ha nem is a legfrissebb tudományos eredményeket tükrözik. Az újabb filmekbe azonban már könnyen be lehet építeni a legújabb ismereteket.
Szívesen megnézné élőben a triász időszakot
Bármennyire is kedveli a T. rexet, Brusatte inkább a triász korba utazna vissza – ez 252 és 201 millió évvel ezelőtt volt, két apokaliptikus vulkánkitörés közé szorítva. Ekkor az összes szárazföld a Pangea nevű szuperkontinensen helyezkedett el, és ezen jelentek meg az első, macska vagy kutya méretű, de villámgyors, intelligens és életrevaló dinoszauruszok, melyek megalapozták a későbbi dínók sikerét. Brusatte szerint csodálatos élmény lett volna látni őket, amikor átveszik az uralmat.
A filmtörténelem legnagyobb dinoszauruszos tévedése
Ha egyetlen dolgot változtathatna meg utólag a Jurassic Park-filmekben, az a dinoszauruszok bőre lenne. Az első filmben kizárólag zöld, pikkelyes bőrű, gyíkszerű lényeket láthattunk, ami akkor tudományosan megalapozott volt. Ám 1996-ban egy kínai paraszt gyönyörűen megőrződött tollas dinoszaurusz-csontvázat talált. Azóta sorra fedezték fel a tollas dínókat, köztük a valódi Velociraptort is, ami szintén tollas, sőt szárnyai is voltak! Ha ezek felfedezése néhány évvel korábban történik, Spielberg raptorai bizony már tollban pompáztak volna.
Így dolgozik egy tudományos tanácsadó a Jurassic-filmekben
A tudományos tanácsadó nem arról dönt, hogy végül mi kerül a filmbe, inkább folyamatosan a rendező, az írók és a látványtervezők rendelkezésére áll kérdéseikkel. Elsősorban a forgatókönyv első változatainál, a dínókarakterek megalkotásának kezdetén szól bele, online megbeszéléseken, telefonon vagy e-mailben. Elmondja véleményét – akár a történetről, de főként a dinók külsejéről, viselkedéséről –, de a végső döntés mindig az alkotóké, akik más kreatív szempontokat is figyelembe vesznek.
Mi a fontosabb: szórakoztatás vagy pontosság?
Brusatte szerint a Jurassic-filmek nem attól lesznek sikeresek, hogy minden részletük tökéletesen megfelel a tudománynak: ezek nem ismeretterjesztő filmek, hanem szórakoztató nyári mozik. Ennek ellenére nagyra értékeli, hogy a sorozat minden egyes részén dolgozik paleontológus – miközben például az űrfilmeknél ritka az asztrofizikus szakértő.
A dínóknak egyszerre kell látványosnak, ikonikusnak és egyéni karakterrel bírónak lenniük, hogy a nézőket lenyűgözzék, ezért gyakran eltúlozzák, kiélezik a tulajdonságaikat. Az pedig, hogy pontosan néztek-e ki, nem elsődleges, hiszen ezek a lények több mint 66 millió éve kihaltak, így valójában senki sem láthatta őket élve. Az alkotói szabadság tehát mindig is része marad a dínók megjelenítésének.
Mikor lesz valakiből Hollywoodban dínószakértő?
Ilyen állásra nem lehet pályázni. Az előző tanácsadó, Jack Horner visszavonulása után Steve Brusatte-t a Jurassic World rendezője, Colin Trevorrow kérte fel – épp Brusatte egyik könyvét olvasta. Először Brusatte azt hitte, a megkeresés átverés, de hamar kiderült, hogy valódi ajánlatról van szó, így találkoztak Edinburgh-ban, és a pozíció máris az övé lett. Az Újjászületésnél Gareth Edwards lett a rendező, Brusatte pedig visszatért, hogy biztosítsa a tudományos hátteret.
Van ijesztőbb dínó, mint a T. rex?
Brusatte szerint nincs. A T. rex volt a csúcsragadozó: akkora, mint egy busz, a feje akkora, mint egy kád, és ötven, vasúti sínhez hasonló foga volt, amikkel bárminek átharapta a csontját. Ráadásul dínómércével kimondottan okos volt, kiválóan hallott, szimatolt és látott. Ennél félelmetesebb ragadozó szerinte soha nem élt.
A mozi leglátványosabb dínói: a titanosszauroszok
Brusatte a filmben szereplő titanosszauroszokat kedveli a legjobban. Ezek a több tíz tonnás, hosszú nyakú óriások nehezebbek voltak egy repülőnél, a nyakuk pedig emeletekig nyúlt az égbe. A film egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor a Jonathan Bailey által játszott paleontológus karakter ezekkel az óriásokkal szemtől szembe találkozik, és teljesen meghatódik. Brusatte szerint ő is pont így reagálna, ha valaha élőben láthatna ilyen hatalmas lényt.
Melyik dínó tenné ki a pontot életed végére?
Ha választania kellene, melyik dinoszaurusz ölje meg, Brusatte a T. rexet választaná, mert annál gyorsabb, legfeljebb egy pillanat alatt megtörténne az egész – egy harapás, és már vége is.
