Szociális tényezők: háromszoros kockázat
A Mass General Brigham amerikai kutatócsoport országos vizsgálata kimutatta, hogy azok, akiknek megélhetési gondjaik, éhezéssel kapcsolatos problémáik, rossz egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük van, vagy orvosi diszkriminációt tapasztaltak, két-háromszoros eséllyel betegedtek meg hosszabb távon. Jelentősen nőtt a kockázat azoknál, akik anyagi okokból kihagyták a szükséges orvosi ellátást. Még többet számított, ha több ilyen kockázati tényező halmozódott: minél több probléma állt fenn, annál nagyobb lett a hosszú COVID kialakulásának valószínűsége.
A kutatás alapjául a RECOVER-Adult nevű vizsgálati program szolgált, amelyben 3700 fő vett részt 33 amerikai államból, Washington D.C.-ből és Puerto Ricóból. Az alanyok többsége 2021 októbere és 2023 novembere között, az omikron hullám idején fertőződött meg. Az eredmények alapján a rosszabb szociális körülmények – alacsonyabb iskolai végzettség, nyelvi akadályok, zsúfolt otthonok – szintén jelentősen növelték a kockázatot.
Kockázati csoportok és társadalmi egyenlőtlenségek
A vizsgálat során nem csak a szegénység, hanem a társadalmi kirekesztettség, a közösségi támogatás hiánya vagy az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés is kockázati tényezőként jelent meg. Ráadásul a zsúfolt háztartásokban – tehát ahol többen élnek összezárva – további rizikófaktort azonosítottak.
Ennek ellenére a kutatás arra is rámutatott, hogy a szociális nehézségek a különböző etnikai csoportokat hasonlóan veszélyeztetik: legyen szó fehér, fekete vagy spanyol ajkú lakosról, a kedvezőtlen társadalmi helyzet mindannyiuknál a hosszú COVID gyakoribb előfordulásával járt együtt. Különösen magas arányban sújtotta azonban a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat, mivel körükben több volt az olyan kiemelt társadalmi kockázati tényező, amely a fertőzés hosszabb távú szövődményeihez vezethet.
Hosszú távú következmények és további kutatások
A kutatók most azt tervezik, hogy fiatalok körében, illetve a tüneteket egy évnél tovább hordozóknál is vizsgálják a társadalmi tényezők szerepét. Céljuk, hogy megértsék, mely szociális nehézség milyen fizikai vagy pszichés tünet kialakulásához járul hozzá.
Összefoglalva megjegyezhető, hogy bár a COVID-19 előfordulása visszaesett, a hosszú COVID még mindig rengeteg embert érint – főként azokat, akiket társadalmi, anyagi hátrányok vagy egészségügyi egyenlőtlenségek is sújtanak. A jövőbeli megelőző és kezelési programoknak ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezekre a szociális tényezőkre is, hogy hatékonyabban segítsék a legkiszolgáltatottabbakat.
