Eltűnt az ázsiai szmog, mégis veszélyben az északi-sarki jég

Kevesebb szmog, kevesebb jégpusztító vihar

Az új kutatások szerint Kína légszennyezésének visszafogása mérhetően csökkentette az olyan téli viharokat, amelyek aeroszolokra – azaz ipari eredetű szálló részecskékre – támaszkodva tomboltak végig a Csendes-óceán északi részén, egészen az Északi-sarkig sodorva a zord időt. Ezek a ciklonok hirtelen meleg légtömegeket és viharos szelet hajtottak a Bering-tenger jegére, brutális olvadást idézve elő. Egy 2019-es ciklonsorozat például hónapok alatt 82%-os jégveszteséget okozott, és az átlagosnál 400 000 négyzetkilométerrel kevesebb jég maradt.

A szmog védte, most viszont gyorsabban melegszünk

Évtizedeken át szenvedte Kína lakossága a rossz levegőminőséget, amely azonban, másodlagos következményként, ideiglenesen lassította a globális felmelegedést. Az aeroszol-részecskék ugyanis visszaverték a napsugárzást, illetve világosabbá tették a felhőket, így hűtve a bolygót. Ezért, amikor a 2000 és 2014 közötti időszakban Kína füstködöt okádó gyárai csúcsra járatták a kibocsátást, észak felé térítették a ciklonpályákat: majdnem a duplájára nőtt azon téli viharok száma, amelyek betörtek az Északi-sarkvidékre, jelentős jégpusztulást okozva.

Kína azonban 2013-ban útjára indította környezetvédelmi programját, amely tíz év alatt mintegy 75%-kal visszaszorította a szulfátaeroszol-kibocsátást. Ennek hatására a viharok észak felé tolódása is mérséklődött, vagyis a tengeri jég valamelyest fellélegezhetett. Ezért viszont most az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés bontakozhat ki zavartalanul.

Az éghajlati mérleg két serpenyője

A történet másik oldala viszont az, hogy a szmog eltűnése megfosztotta a légkört attól a részben szűrőként ható rétegtől, amely részben visszafogta a globális melegedést. A világosabb égbolt és a kevesebb szennyező anyag nyomán az üvegházhatást okozó gázok felmelegítő hatása most lett igazán látványos, és hogy ez milyen mértékben veti vissza az északi jég jövőjét, az egyelőre nyitott kérdés.

Egy friss tanulmány szerint ugyan az extrém viharok ritkulása átmenetileg fellélegeztethette az Arktiszt, de a melegedés felerősödése valószínűleg meghatározóbb lesz. A változások gyorsak: míg Észak-Amerikában és Európában három évtizedbe telt a légszennyezés csökkentése, Kelet-Ázsiában mindez tíz év alatt zajlott le. Ezért a következő években kulcsfontosságú lesz feltárni, pontosan miként befolyásolják az aeroszolok eltűnése és a széljárások változása a klímaalkalmazkodás jövőjét.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján