Élettel teli kráterek rejtőznek a Csendes-óceán mélyén

A Csendes-óceán mélyén, Pápua Új-Guinea északkeleti részénél kínai kutatók korábban ismeretlen, hatalmas hidrotermális rendszert fedeztek fel, amely új megvilágításba helyezheti az élet eredetét a Földön. A frissen felfedezett Kunlun-rendszer húsz óriási kráterből áll, melyek közül a legnagyobb mintegy 1800 méter széles és 130 méter mély. Ezek a kráterek szorosan egymás mellett helyezkednek el, a kutatók „csőrajként” emlegetik őket. Az óriási rendszer folyamatosan nagy mennyiségű hidrogént bocsát ki, ami élteti az itt burjánzó élővilágot.

Felfedezések a mélyben

Külön figyelmet érdemel, hogy a Kunlun-rendszer akár 11 négyzetkilométeres területen terül el, így százszor nagyobb, mint az Atlanti-óceánban található hasonló képződmény, az Elveszett Város (Lost City). A tudósok számos tengeri élőlényt figyeltek meg: garnélák, tengeri anemonák, rákok és csőférgek népesítik be a krátereket, melyek belsejében még több kisebb csövet is találtak. A mélységben nem jut le a napfény, ezért itt a fotoszintézis helyett a kemoszintézis – vagyis a hidrogén és egyéb vegyületek energiává alakítása – tartja életben a lakókat.

Kémiai és geológiai különlegességek

A Kunlun lehetőséget ad a kutatóknak, hogy tanulmányozzák a mélytengeri szerpentinizációt, amikor a tengervíz a tengerfenék alatti köpenykőzetekkel reagál, zöldes színű szerpentinásványokat és nagy mennyiségű hidrogént hozva létre. Ennek ellenére a rendszer hőmérséklete szokatlanul alacsony: legfeljebb 90 Celsius-fok, jóval alacsonyabb, mint más, például vulkáni eredetű hidrotermális területeken, ahol a hőmérséklet akár 400 Celsius-fokot is elérhet. A kutatók szerint a Kunlun hidrotermális folyadékai hasonlíthatnak a Föld korai kémiai körülményeire – elképzelhető, hogy valaha ilyen közegben indult el az élet.

Új, lenyűgöző lehetőségek

A vizsgálatok alapján a Kunlun-mező önmagában a világ tengeralatti, nem biológiai eredetű hidrogénkibocsátásának több mint 5 százalékát adja – ami óriási teljesítmény egyetlen rendszerhez képest. A tudósok úgy vélik, hogy a „csőraj” több szakaszban alakult ki: először a felszín alatt felhalmozódó hidrogén robbanásszerűen tört elő, majd a keletkezett törések mentén újabb kitörések jöttek létre, végül az ásványkicsapódás elzárta a járatokat, és a folyamat elölről kezdődött. Különösen érdekes, hogy a Kunlun nem a középháti régiók közelében található, hanem a tengerlemez belsejében – ez arra utal, hogy a hidrogénkibocsátás és az élethez szükséges vegyi folyamatok sokkal szélesebb körben lehetnek jelen a földi óceánokban, mint azt korábban gondoltuk.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján