Az univerzum fotósa: a Rubin Obszervatórium óriáskamerája

Az univerzum fotósa: a Rubin Obszervatórium óriáskamerája
2025. június 23-án Tony Tyson, a Kaliforniai Egyetem (Davis) kozmológusa bemutatta Washingtonban egy, közel harminc évig készülő fotóját: tízmillió galaxis sorakozott egy feketén izzó háttéren. Hogy mindegyik galaxist részleteiben lehessen látni, a képet 400 tévén kellene kivetíteni. Ez a Vera C. Rubin Obszervatórium első univerzum-portréja, amely Chile egyik hegycsúcsán épült, amerikai projektként. A kép viszont csak az égitestek töredékét, mindössze 0,05%-át mutatja meg azoknak, amelyeket a csillagvizsgáló óriáskamerája a következő tíz évben le fog fényképezni. Az új korszak pontos, sosem látott részletességű égboltfelmérést hoz – és egyben Tyson életművét is megkoronázza.

A kozmológia forradalma: Tyson és a CCD

Tyson már fiatalon az alig detektálható, elképesztően halvány jeleket próbálta mérni, először rádió-, majd optikai hullámhosszon. A Bell Labsnél dolgozva a hetvenes években találkozott az akkor újdonságnak számító töltéscsatolt eszközzel (CCD). Felismerte, hogy a CCD forradalmasíthatja a világegyetem tanulmányozását: a felfogott fényt elektromos jelekké alakítja, ami ideális a távoli, halvány objektumok észlelésére. Tyson a technológiával először a sötét anyag létezését mutatta ki, amely olyan láthatatlan, nehéz entitás, amely egyfajta kozmikus ragasztóként tartja össze a galaxisokat.
Az 1990-es években más csillagászok Tyson egyik CCD kamerájával figyelték az univerzum tágulását, és a vártnál furcsább eredményt találtak: a tágulás gyorsul. Ezzel felfedték a sötét energia jelenlétét.

Rubin Obszervatórium – egy ember álma, mindannyiunk kíváncsisága

Ma a sötét anyag és az energia együtt az univerzum 95%-át teszi ki, mégis teljes rejtélyek maradtak. Tyson már az ezredfordulón felismerte, hogy ezek megfejtéséhez még nagyobb kamerára lesz szükség: ennek eredménye lett a Rubin Obszervatórium, amelynek 85 évesen végre bemutathatta “gyermekét” a világnak.
A 3,2 milliárd pixeles, 189 CCD-ből álló LSST-kamera (Legacy Survey of Space and Time – Az Űr és Idő Örökség-felmérése) a legnagyobb digitális kamera, amit valaha építettek. A következő évtizedben kb. 20 milliárd galaxist örökít majd meg – ezzel a legapróbb részletekig térképezi fel az univerzum szerkezetét, és a sötét anyag–sötét energia párosának kozmikus “összeesküvését”.

Sötétanyag-térképek és a gyenge gravitációs lencsézés

Tyson egyik első nagy dobása az volt, hogy olyan mérőeszközt fejlesztett, amely CCD-technológiával figyeli az égen halovány, elnyújtott galaxisokat. A galaxisok képe eltorzul, “ívessé” válik, ahogy a köztük és köztünk lévő sötét anyag gravitációs teret gyakorol rájuk – ezt hívják gyenge gravitációs lencsézésnek. Ha sikerül azonosítani ezeket a torzításokat, visszafejthető a sötét anyag eloszlása.


A sötét energia felfedezése

Tyson volt az első, aki megépítette a világ akkori legnagyobb CCD-kameráját, a Big Throughput Camerát, és Chilébe vitte egy óriástávcsőre. Ezzel két kutatócsoport szupernóvákat keresve azt figyelte meg, hogy az univerzum tágulása a várttal ellentétben nem lassul, hanem gyorsul. Szükségszerű tehát valamilyen ismeretlen energia, ami az űrt “feszíti” – ezt nevezték el sötét energiának.

Miért kellett a Rubin Obszervatórium?

Tyson szerint muszáj volt továbblépni, ha egyszer a világegyetem 95%-át nem értjük. “Lehet ezt jobban is csinálni” – gondolta, így fogott bele egy olyan műszer tervezésébe, amely jóval nagyobb mozaikos CCD-kkel dolgozik, ráadásul az ultraibolyától a közeli infravörösig képes információkat gyűjteni. A 2000-es évekre már minden adott volt, hogy a projekt valósággá váljon.

A névadás és a „pályázati húzás”

Az Egyesült Államok csillagászati közössége évtizedenként választja ki, milyen új óriásberendezés készüljön. Tyson ötletére eleinte „Sötét Anyag Távcsöve” (Dark Matter Telescope) néven hivatkoztak, de végül a „Nagy Átfogó Égboltfelmérő Távcső” (Large Synoptic Survey Telescope – LSST) lett a hivatalos neve, hogy jelezzék: sokféle célra használható, akár Földet fenyegető aszteroidák keresésére is. Amikor (a sötét anyag létezését igazoló) Vera Rubin elhunyt, a távcsövet róla nevezték el, de a kiterjedt égboltfelmérés továbbra is LSST-ként fut.

Mi mindent tud az LSST?

Az LSST-kamera kb. egy kis terepjáró tömegével bír. 3200 megapixelének minden egyes harminc másodperces égbolt-felvételével világszerte riasztás készül minden, korábban nem látott égi eseményről – ilyenből akár éjszakánként 8-10 millió is akad majd, legyen az szupernóva, új üstökös vagy aszteroida.
A kamerával ráadásul példátlan pontosságú sötétanyag-térképek is készülnek, amelyek segítenek megérteni, hogyan változott évmilliárdok során a sötét anyag természete. A gyenge gravitációs lencsézés módszerével galaxis-párokat összehasonlítva az is kimutatható lesz, hogyan hatott a sötét energia a sötét anyagra az univerzum története során. Akár az is kiderülhet, hogy a tágulás milyen szokatlanul változott: gyorsult, lelassult, majd újra gyorsult – vagy bármi más is napvilágra kerülhet ebből az óriásadatbázisból.

Sötét energia: a következő évek slágertémája

Az elmúlt időszakban olyan óriás felmérések, mint a DESI és a DES, sok millió galaxist vizsgáltak, de az LSST ezt is nagyságrendekkel felülmúlja majd, hiszen milliárdos nagyságrendű objektumot katalogizálhat. Tyson szerint az új, apró, de ígéretes eltérések csak erősítik a Rubin Obszervatórium szükségességét és a projekt jelentőségét.

Az első Rubin-fotók hatása

Amikor Tyson élőben meglátta az első LSST-képeket, szó szerint lenyűgözte a szépségük: „Levettem a tudósi kalapomat, és úgy bámultam, mint egy gyerek.” A tudósoktól a laikusokig mindenki ugyanazzal a lelkesedéssel reagált: „hűha!!” A képek részletgazdagsága és a felfedezés ígérete mindenkit magával ragadott.

Mi várható a következő években?

A válaszokhoz mély, hosszú időn át halmozódó égboltfotók kellenek, de Tyson szerint már öt éven belül lenyűgözően sok új ismerettel és felfedezéssel gazdagodhat az emberiség: közelebb kerülünk a világegyetem sötét titkainak megfejtéséhez.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te is kitartó lennél egy ennyire bizonytalan, hosszú projektben?
  • Szerinted hogyan dönthetjük el, mire érdemes ennyi pénzt és energiát áldozni a tudományban?
  • Te mit gondolsz, az emberiségnek joga van ilyen mélyen kutatni a világegyetemet?


Legfrissebb posztok

MA 16:01

Az MI feltárja a DNS-be kódolt betegségek titkait

A Mount Sinai orvosi kar legújabb fejlesztése egy olyan MI-rendszer, amely nemcsak veszélyes genetikai mutációkat ismer fel, hanem azt is képes előre jelezni, milyen betegségek kialakulására van a legnagyobb esély...

MA 15:35

Az újrahasznosítás rémálma: berobban a rugalmas anyagok forradalma

♻ A rugalmas ruhák, mint a leggings vagy a sportruházat, szinte lehetetlen újrahasznosítani—ezért a legtöbbjük szeméttelepen végzi, még akkor is, ha elvisszük a szelektív gyűjtőbe...

MA 15:18

Az élet szikrája: RNS születhetett magától az ősi Földön

⚡ Évmilliárdokkal ezelőtt, nem sokkal a Föld kialakulása után, már jelen lehettek azok az anyagok, amelyekből az élet kialakult...

MA 15:02

A biztosítatlan gyerekek nagyobb eséllyel halnak meg rákban

Több mint négymillió, 19 év alatti amerikai gyermek maradt egészségbiztosítás nélkül 2024-ben...

MA 14:48

Az amerikai szabályozás enyhül, a PayPal bankká lépne elő

A PayPal bejelentette, hogy saját bank alapítására készül az Egyesült Államokban, miután Utah államban benyújtotta ipari hitelintézeti engedélykérelmét...

MA 14:34

Az Ofcom rászállt a BT-re és a Three-re a súlyos leállások miatt

⚠ Júniusban és júliusban a BT és a Three mobilhálózatai komoly üzemzavarokat szenvedtek el az Egyesült Királyságban, amelyek során az ügyfelek nem tudtak hívásokat indítani vagy fogadni, sőt, a segélyhívó szolgáltatások sem voltak elérhetők...

MA 14:20

Az elbukott Roomba: így úszott el az otthoni robot jövője

Amikor 2005-ben először vittem haza a saját Roombámat, egy lépéssel közelebb éreztem magam A Jetson család álomvilágához – ahhoz, hogy egy robot takarítson helyettem...

MA 14:03

Az RC4 bukása: a Microsoft száműzi a veszélyes titkosítást

Több mint negyedszázadon át volt része a Windows-rendszereknek egy olyan titkosítási algoritmus, amelyet a hackerek aranybányának tekintettek...

MA 13:50

Az új Kim Kardashian-skin tarol a Fortnite-ban

A Fortnite történetében már megszokottak a sztárkollaborációk, de Kim Kardashian színre lépése egészen új szintet jelent...

MA 13:34

Az orosz GRU éveken át csapott le a kritikus infrastruktúrára

A fejlett orosz kibertámadások évek óta komoly veszélyt jelentenek a nyugati energia-, távközlési és technológiai szektorra...

MA 13:03

Az MI-től tényleg emberibbé válnak a főnökök?

📈 Fontos kérdés, hogy mit jelent az, ha a vállalatok a döntéshozatali folyamatokban mind nagyobb teret adnak az MI-nek, amely eddig inkább csak végrehajtó feladatokat látott el...

MA 12:49

A Ford a szerverparkokban újít: autóakkukból energiabank

🚗 A Ford stratégiát vált, és hatalmas akkumulátorokat kezd gyártani, kihasználva a globális adatközpont-építési hullámot...

MA 12:34

A OnePlus Turbo óriási akkumulátorral robban be

A OnePlus új lendületet vesz: legújabb fejlesztése, a OnePlus Turbo-széria hangos belépőt ígér az okostelefonok piacán...

MA 11:50

A Magdala-kő rejtélye: a világ legkorábbi jeruzsálemi menórája

Egy zarándok több mint 2000 éve örökíthette meg emlékeit a Magdala zsinagógában fellelt kőtömbbe vésett menóra formájában, amelyet a tudósok ma a világ legrégebbi ilyen ábrázolásaként tartanak számon...

MA 11:34

Az év szava idén: MI-szemét

🚬 Az MI által gyártott értéktelen tartalmak annyira elterjedtek 2025-re, hogy az egyik legnagyobb angol szótár, a Merriam-Webster is felvette a szenny (slop) kifejezést új jelentéssel...

MA 11:17

Az életüket kockáztató kolibrik: a természet középkori lovagjai

A zöld erdei kolibri csillogó tollazatával és tűhegyes, hosszú csőrével nemcsak a nektárgyűjtés mestere a közép- és dél-amerikai őserdőkben, hanem igazi harcos is, ha eljön a párzási időszak...

MA 11:02

Az MI miatti csiphiány megdobhatja a mobilok árait

📱 Az MI-vezérelte csiphiány jelentős drágulást hozhat a mobiltelefonok piacán 2026-ban. Az okostelefonok átlagos eladási ára várhatóan 6,9%-kal nő, főként a memóriachipek árának ugrásszerű emelkedése miatt...

MA 10:59

Az év biológiai áttörései: emlékezet, evolúció és az MI legfurcsább titkai

🔬 Tipikus, hogy egyetlen év biológiai felfedezései is képesek megváltoztatni mindazt, amit tudni vélünk magunkról, az állatokról – vagy akár a gépekről...

MA 10:51

A hatalmas SSD, ami valahogy elkerülte mindenki figyelmét

👀 Egy alig ismert lengyel adattároló cég, a Goodram Enterprise csendben piacra dobott egy 122,88 TB kapacitású, PCIe 5...