Az újabb Starlink-fiaskó: szilánkokra tört az űrmadár

A SpaceX legutóbb egy váratlan Starlink-anomáliával szembesült: a cég elvesztette a kapcsolatot az egyik műholdjával, amelynek következtében a szatellit legalább tucatnyi darabra szakadt a Föld körüli pályán. Az eseményt a LeoLabs radarhálózata is érzékelte, rögtön több tucat törmeléket azonosítva Portugália felett. Elemzéseik alapján a szétesés oka valószínűleg belső energetikai probléma lehetett, nem pedig egy másik objektummal való ütközés. Bár az ilyen események rendre riadalmat keltenek, szerencsére a töredékek néhány héten belül várhatóan visszazuhannak és elégnek a légkörben.

Mi történt pontosan a Starlinkkel?

Az incidens a Starlink 34343-as műholdat érintette, amely nagyjából 560 km magasan keringett. A kapcsolat egy hirtelen fellépő anomália miatt szakadt meg, ennek következtében a műhold több darabra esett szét. A SpaceX szerint nincs újabb veszély sem a Nemzetközi Űrállomás (ISS), sem más űrmissziók számára: folyamatosan felügyelik a műholdat és a törmeléket, együttműködnek a NASA-val és az amerikai Űrhaderővel. A legutóbbi Transporter-16 küldetés is biztonságban zajlott, hiszen a hasznos terheket jóval a Starlink-konstelláció fölé vagy alá juttatták.

Nincsenek előzményei a veszélyes műholdas eseményeknek?

A LeoLabs beszámolója szerint hasonló anomáliát már 2025 decemberében is észleltek – akkor is több tucat törmelék keletkezett egy műholdnál. Akkor a Starlink gyors pályacsökkenést és néhány lassú mozgású objektum keletkezését jelentette be, a szerkezet nagy része viszont épen maradt, pörgött, majd néhány héten belül teljesen elhamvadt a légkörben.

Mi vár a jövőben a műholdhálózatokra?

Az egyre szaporodó műholdak miatt főleg a koordináció hiánya jelent kockázatot. Tavaly decemberben például egy kínai cég kilenc műholdat bocsátott fel anélkül, hogy azt más üzemeltetőkkel egyeztette volna. Ez majdnem 200 méteres közelséget eredményezett a Starlink egyik műholdjával, növelve egy ütközés esélyét.

Ami a visszahulló műholdakat illeti, a SpaceX szerint ezek teljesen elégnek a légkörben, így szinte semmilyen veszélyt sem jelentenek a földlakókra nézve. A teljes megsemmisülés – azaz, hogy minden darab elenyészik – a fenntartható műholdtervezés kulcsa. A fentiek tükrében azonban egyre fontosabb, hogy a cégek hatékonyabban kommunikáljanak egymással az űrbeli balesetek elkerülése érdekében.

2026, adminboss, arstechnica.com alapján