Így működik a varázseszköz
Az eszköz egy speciális hidrogélből és lítium-sókból áll, amelyek megkötik a vízmolekulákat. Ez az anyag két üvegréteg között helyezkedik el, éjszaka pedig magához vonzza a légköri vízgőzt. Nappal a nedvesség kicsapódik, majd a szerkezet csöveiben összegyűlik. Maga a berendezés nagyjából akkora, mint egy átlagos ablak, mégis képes vizet nyerni extrém száraz helyeken is.
Még a legsivatagosabb helyeken is működik
A fejlesztők a világ egyik legszárazabb pontján, a kaliforniai Halál-völgyben (Death Valley) is tesztelték az eszközt. Itt naponta 160 milliliter vizet gyűjtött össze, ami közel háromnegyed csészének felel meg.
Kicsiből nagyot: hogyan lehet ebből megoldás?
A kutatók már nagyobb, akár egy négyzetméteres változatokban gondolkodnak, hogy ott is lehessen használni, ahol még napelemhez is nehéz hozzájutni. Sőt, több panel egymás mellé helyezésével akár egész háztartásokat is elláthatnának ivóvízzel – mindezt minimális helyigénnyel, hiszen a panelek függőlegesen helyezkednek el.
Tényleg iható a víz?
Az új konstrukció sokkal jobban szívja magába a vizet, mint a korábbi fém-organikus megoldások, és megbízhatóbban tartja vissza a sókat is. A berendezés által előállított víz megfelelt a tiszta ivóvízre vonatkozó szigorú előírásoknak, így akár azonnal fogyasztható. Az MI-vezérelt fejlesztés néhány éven belül valós megoldást hozhat a vízhiányos területeken.
