Az új generációs rakéta számokban
A Zhuque–3, a hagyományos kínai csillagképeket idézve, a tüzet szimbolizáló Vörös Madárról kapta a nevét. Különösen fontos kiemelni, hogy szerkezete rozsdamentes acélból készült, és folyékony metán–oxigén meghajtással működik – ugyanazzal a technológiával, amelyet a SpaceX Csillaghajója (Starship) is használ. A rakéta kilenc Tianque–12A hajtóműve 65,9 méteres magasságot és 550 000 kilogrammos tömeget biztosít, amivel ez a kínai magánrakéta egyértelműen a világ élvonalába tartozik. Rakománya elmarad ugyan a Csillaghajóétól (Starship), de megközelíti a SpaceX Falcon 9 kapacitását: egyszer használatos módban 11 800 kilogrammot, többször használhatóként pedig 8 000 kilogrammot tud alacsony Föld körüli pályára juttatni.
A hosszú távú tervek és a kínai űrverseny
A LandSpace nem elégedik meg ennyivel: a következő cél a nagyobb, erősebb Zhuque–3E kifejlesztése, amely már 76,2 méteres lesz, 9 TQ–12B hajtóművel, és akár 21 000 kilogrammot is pályára állíthat. Ezek a fejlesztések komoly lépést jelentenek a Falcon rakéták szintjének eléréséhez, közelebb hozva Kínát ahhoz a célhoz, hogy az űrkutatásban is felzárkózzon a NASA mellé. Mindezt figyelembe véve a Zhuque–3 mérföldkövei jól jelzik, hogy a kínai magánűripar egyre komolyabb szereplője a globális űrversenynek.
Metánnal előre?
Érdemes megfigyelni, hogy a LandSpace – a SpaceX-hez hasonlóan – a folyékony metánt választotta hajtóanyagként. Felmerül a kérdés, mennyire követik tudatosan Elon Musk fejlesztéseit, vagy saját kutatásaik vezették ide. Különösen fontos kiemelni, hogy a kínai mérnökök önálló tudományos potenciálja vitán felül áll, így minden eredményük saját jogán is figyelmet érdemel.
