A Bitcoin vezetékeit nem könnyű átvágni
Több mint egy évtizedes adatelemzés és 68 megerősített kábelhiba alapján a véletlen kábelhibák eddig elhanyagolhatónak bizonyultak a Bitcoin decentralizált szerkezete miatt. Csak 2024 márciusában fordult elő, hogy Afrika nyugati partja mentén hét–nyolc kábel egyszerre megsérült; ekkor a helyi csomópontok 43%-a leállt – világméretben azonban ez csak 0,03%-ot, vagyis legfeljebb 7 node-ot érintett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hálózat fokozatosan csökkenő teljesítménnyel, de összeomlás nélkül vészeli át az infrastruktúra zavarait.
A célzott támadások igazi veszélyei
A valós fenyegetés nem a sok apró hiba, hanem a jól irányzott támadás. Amíg a véletlen kábelhibák döntő többsége szinte láthatatlan a rendszer számára, néhány fontos távközlési útvonal – úgynevezett „szűk keresztmetszetek” – egyidejű megtámadása már 20%-os küszöbértékre csökkenti a hálózat ellenállását. Ennél is veszélyesebb, ha a legnagyobb öt tárhelyszolgáltató (Hetzner, OVH, Comcast, Amazon, Google Cloud) szolgáltatásait egyszerre blokkolják, mert ebben az esetben már az útválasztó-kapacitás 5%-ának kiesése is kritikus szintet jelent.
Változó hálózati ellenállás, rejtett erőforrások
A hálózat ellenállóképessége az évek során folyamatosan alakult. 2014 és 2017 között, amikor a node-ok földrajzilag jól eloszlottak, extrém magas (0,90–0,92) küszöbértéket mértek. A 2018 és 2021 közötti időszakban, főként az ázsiai bányászat erősödése miatt, a Bitcoin sebezhetőbbé vált – a tűréshatár 0,72-re esett vissza –, de a kínai bányászati tilalom utáni átrajzolódás részben helyreállította az ellenállást, így 2025-re 0,78-nál stabilizálódott.
A TOR-hálózat növeli a védettséget
Meglepő módon a node-ok 64%-a 2025-re már TOR-on keresztül kommunikál, amitől a fizikai helyük még kevésbé követhető. Korábban sokan tartottak attól, hogy ezzel akár el is rejtőzhetnek a sebezhető csomópontok, azonban a kutatás rámutatott: a TOR-forgalom leginkább Németországban, Franciaországban és Hollandiában koncentrálódik – olyan országokban, amelyeket szinte lehetetlen fizikailag elszigetelni a hálózatról. Következésképpen a TOR-relay infrastruktúra miatt 0,02–0,10-nyival magasabb lett a Bitcoin-hálózat tűréshatára.
A jövő fenyegetései
Napjainkban, amikor a Hormuzi-szoros lezárása és a térségi válság gyakran fizikai infrastruktúra-bénítással fenyeget, sokkal fontosabb a célzott támadások elleni védekezés, mint a természetes kábelhibák kezelése. A mindennapi áringadozáshoz képest ezek gyakorlatilag láthatatlanok. Ha azonban bárki képes egyszerre jogi, szabályozási vagy technikai támadást indítani a kritikus szolgáltatók és kábelek ellen, akkor a világ legerősebb decentralizált rendszere is megingatható.
