Manuális mentőakció az űrből
A Progressz 94 (vagy ahogy Oroszországban hívják: Progressz MS-33) vasárnap indult a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból egy Szojuz rakéta fedélzetén. Mintegy 40 perccel az indítás után derült ki, hogy az egyik antenna meghibásodott; amely elengedhetetlen az orosz Poiszk modulhoz való automatikus dokkoláshoz. A hiba miatt az orosz kozmonauta, Szergej Kud-Svercsikov veszi át a vezérlést: a tartalékrendszer segítségével, távolról, az űrállomásról kézzel próbálja majd dokkoltatni az űrhajót. Arról nem ismertek pontos részletek, hogyan működik ez a biztonsági rendszer.
Ismétlődő problémák és veszélyes helyzetek
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden más jól működik: az indítás is hónapokat csúszott, mivel a rakéta eredeti indítóhelye, a 31-es számú startállás, egy korábbi küldetés során megsérült. Elképzelhető, hogy egy szervizplatform zuhant a lángtérbe az előkészületek során, de az oroszok azóta hivatalosan bejelentették a javítások befejezését.
Nem ez az egyetlen friss incidens a Nemzetközi Űrállomás körül: alig két hónapja négy űrhajóst kellett rendkívüli egészségügyi evakuálással visszahozni a Földre – ez volt az űrállomás 26 éves történetének első ilyen esete. Korábban két amerikai űrhajós, Butch Wilmore és Suni Williams is huzamosabb időre a fedélzeten rekedt, amikor űrhajójuk, a Starliner idő előtt visszatért, őket hátrahagyva.
Világűrbeli láncreakció: Kína és az Artemis 2 is bajban
Az ISS-en kívül is sok a probléma: Kína Tiangong űrállomásán tavaly több űrhajós sérült meg, amikor a visszatérő kabinjukat űrszemét találta el, és be kellett indítani a vészhelyzeti rendszert. Időközben az amerikai Artemis 2 holdmissziója is többször halasztódott műszaki okok miatt; a közelmúltban visszaszállították a rakétát a szerelőcsarnokba, az új indítást most a következő hónapra tűzték ki.
A mostani hiba ellenére a Progressz 94 dokkolási kísérletét élőben is követheted kedden 14:45-től a NASA közvetítésében.
