Az olvadó sarki jég kritikus fordulópontra löki a táplálékláncot

Az Északi-sarkvidék olyan biológiai fordulóponthoz érkezett, amely alapjaiban rengeti meg a tengeri élővilágot, és veszélybe sodorja a régió halászatát is. 2009 óta a jégtakaró látványos olvadása drámaian lecsökkentette a vízben a nitrát mennyiségét. Ez a tápanyag alapvető, hiszen a mikroszkopikus növények, a fitoplanktonok növekedéséhez elengedhetetlen. Amikor ezek az apró élőlények elpusztulnak, sejtjeik lesüllyednek a tengerfenékre, ahol nitráttal és oxigénnel táplálkozó baktériumok bontják le őket. A növekvő napsugárzás és a gyors jégvesztés miatt azonban ezek a baktériumok most több nitráthoz jutnak, mint amennyit a rendszer elbír.

Visszafordíthatatlan változások a tápanyagkörforgásban

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ennek következtében olyan denitrifikációs folyamat indult el, amely a jelenlegi éghajlati viszonyok mellett már nem fordítható vissza. Még ha ideiglenesen nőne is a jégtakaró, a nitrátszint helyreállítása évtizedekig tarthatna, mivel az ökoszisztéma ennél jóval lassabban reagál.
A nitrát gyors apadása már a fitoplanktonokat is sújtja, hiszen ebből nyerik a növekedéshez szükséges elemeket. Ennek következményeként az egész szénkörforgás akadozni kezd: ha a fitoplankton nem tud megfelelően fotoszintetizálni, kevésbé képes CO₂-t kivonni a légkörből.

Kisebb élőlények, gyengülő táplálékháló

A kutatók a Grönland és Svalbard közötti, mintegy 450 km széles Fram-szorosból származó két évtizednyi adatot elemeztek. 2009 után hirtelen csökkent a nitrát mennyisége, a fitoplanktonpopuláció pedig a kisebb, tápanyagszegény környezethez jobban alkalmazkodó fajok felé tolódott el. Ezek az apró fajok azonban jóval kevésbé hatékonyak az energia továbbadásában a tápláléklánc magasabb szintjeire: a hasznos energia nagy része a mikrobák között körforog, kevesebb jut el a nagyobb zooplanktonokhoz, halakhoz, tengeri madarakhoz és emlősökhöz.

Halászat és klíma is célkeresztben

A változások nemcsak az Északi-sarkvidéket érintik, hiszen több európai és észak-atlanti halfaj szintén ezekre a tápanyagokra támaszkodik. Egyelőre kérdéses, milyen láncreakciókat indít majd el mindez a távolabbi ökoszisztémákban, de a kutatók szerint egyértelmű, hogy a nitrát mostantól az egyik legfontosabb korlátozó tényezője az északi-sarki tengeri életnek. Ennek következtében a jégvesztés nem csupán több napfényt és planktonbőséget jelent, hanem akár visszafordíthatatlan tápanyagválságot is. A jövőbeli klímaváltozás modellezéséhez ezért nélkülözhetetlen a tápanyagkörforgások vizsgálata.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján