A régi intelmek és az új bizalom
Akik az iskolában kerültek először számítógép-közelbe, gyakran hallották: Ne bízz a Wikipédiában! Az indok az volt, hogy bárki írhat, módosíthat bármelyik szócikket. Noha a lehetőség adott, az oldal legismertebb, gyakran vitatott szócikkeit mára zárolják, hogy megelőzzék a trollkodást vagy a visszaéléseket. Ma már egyre kevesebben hisznek abban, hogy a Wikipédia csak pletykák és álhírek tárháza. A szócikkek végén ott vannak a források, élő vitaoldal van minden bejegyzésnél, és egy profi, önkéntes szerkesztői közösség folyamatosan figyeli az újdonságokat — ember és gép együtt dolgozik a pontosságért.
A 22 éves Dean, tartalomgyártó, társaihoz hasonlóan épp most fedezi fel újra, milyen hiteles és értékes tudástár lett a Wikipédia, miközben az MI-alapú chatbotok, például a ChatGPT vagy a Microsoft Copilot egyre többször adnak félrevezető vagy hibás összefoglalókat. Nemrég a BBC kiderítette: ezek a csúcsmodellek gyakran hibásan írnak át híreket, és amikor a Google MI-áttekintése megjelent, megtévesztő és egészségtelen orvosi tanácsokat adott.
A Wikipédia szigorúan emberek által felügyelt rendszere így még jobban felértékelődött, különösen a dezinformáció korában. Ezt jelzi, hogy a támogatást biztosító Wikimedia Alapítvány 2025-ben soha nem látott összegű, átszámítva több mint 33 milliárd forint adományt gyűjtött, 12%-kal többet, mint egy évvel korábban.
Nehéz balanszírozni az MI-vel
Noha a Wikipédia régóta együtt él a mesterséges intelligenciával — az MI-modellek mindig is használták a tartalmát, gyakran engedély nélkül —, az együttműködés mostanra hivatalossá vált. 2026 januárjában több nagy technológiai cég újra hozzáférést kapott a Wikipédia tartalmához egy fizetős partnerprogramon (Wikipedia Enterprise) keresztül, ahol a partnerek tömegesen kereshetnek és használhatnak cikkeket saját MI-tréningjeikhez. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű: hogyan maradhat meg az emberi kontroll, ha az MI egyre többet tanul belőle, és egyre gyakrabban hivatkozik rá, sokszor visszaélve ezzel?
Eközben pedig nő azoknak az MI által generált, hibákkal teli szerkesztéseknek a száma, amelyeket az emberi szerkesztőknek kell utólag javítaniuk — sőt, időnként teljesen önállóan leírt, hamis cikkek is felbukkannak. Ez folyamatos versenyt eredményez az emberek és a gépek között, ahol csak gyors javítással őrizhető meg a megbízhatóság.
Online nosztalgia és a közösségi média hatása
Közben, bár a Wikipédia minden eddiginél több támogatást kapott, egyidejűleg ugyanazzal a problémával küzd, mint számos más digitális tartalomszolgáltató: az MI-összegző rendszerek és a közösségi keresés miatt jelentősen visszaestek a közvetlen, emberi felhasználók által indított oldalletöltések. 2025 októberére 8%-kal csökkent a havi emberi oldalletöltések száma, ahogy egyre többen keresnek az MI-alapú szolgáltatásokon vagy a TikTokon információt. Mostanra az amerikaiak 20%-a rendszeresen a TikTokon tájékozódik, és a ChatGPT-felhasználók száma is duplázódott egy év alatt.
Eltűnt volna a Wikipédia a süllyesztőben? Szó sincs róla: a Google-találatok között továbbra is előkelő helyen szerepel, és egy évtized alatt közel több billió megnyitást ért el világszerte, 2025-ben pedig a világ hatodik leglátogatottabb weboldala volt.
A platform nosztalgikus hangulata máig erős: számos népszerű Instagram- és TikTok-csatorna épít a Wikipédia különlegességeire és sajátos humort kínáló cikkeire. A Depths of Wikipedia Instagram-oldal például furcsa, speciális cikkek képernyőfotóival már 1,6 millió követőt gyűjtött.
A Wikipédia iránt rajongó TikTokos közösség tagjai sajátos kultuszt építenek a portál köré. Chisom, egy 22 éves fiatal tanár, aki szintén sosem bízott a Wikipédiában, miután középiskolai tanára megmutatta, mennyire hatékony a belső ellenőrző rendszer, igazi Wikipédia-lánnyá vált. Szerinte ma már a platform sokkal használhatóbb, mint a Google MI-összefoglalója.
Régebben színészekről kerestem információt, de amióta csak MI-összefoglalók vannak, sokkal kevesebb használható adatot kapok — osztotta meg tapasztalatát.
Az emberi szerkesztők jelentősége a jövőben
Noha újra egyre népszerűbb, a Wikipédia jövője mégsem tűnik teljesen biztosnak. Az MI egyre erősebben szövi át mindennapjainkat, és egyre inkább ellentmondásos, hogy maguk a Wikipédiától tanuló MI-cégek lesznek a fő felhasználók. Ilyen közegben is fenn kell tartani az emberi munka és hitelesség presztízsét.
A tapasztalt szakértők is aggódnak. Stephen Harrison techújságíró szerint ezek az MI-partnerségek azt mutatják, a technológiai cégek is belátják: hosszú távon az olyan közösségi projektek, mint a Wikipédia, nélkülözhetetlenek. Sokkal veszélyesebbnek tartja, hogy a politika is rámozdult az oldalra: 2025-ben Elon Musk például saját MI-alapú enciklopédiát indított Grokipedia néven, és „náci karlendítéssel” vádolta meg a bejegyzéseket egy szerkesztés után.
Hannah Clover, 23 éves Wikipédia-szerkesztő, elsősorban attól tart, hogy az MI túlzott térnyerése miatt a hivatkozások alapjául szolgáló, ma még megbízható források idővel pontatlanokká, vagy MI-salakanyaggá válhatnak.
Noha az MI-partnerek most is jelzik, mennyire fontos tudásbázis maradt a Wikipédia, hosszú távon így is kizárólag a rajongó, elkötelezett szerkesztők és a közösségi média influenszerei tarthatják életben a közösségi alapelvű ismeretterjesztést.
Az öreg internet nosztalgiája lassan visszatér, legalábbis a fiatal TikTok-generáció körében. Harrison így foglalja össze: „Felnőttem, amikor a Wikipédia még az internet vadnyugata volt. Lenyűgöző, hogy mára mennyire tekintélyes, szeretett intézménnyé vált — csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük ezt a különlegességet.”
