Hogyan született meg a Centaur?
A fejlesztés célja kezdetben az volt, hogy egyetlen MI-modell képes legyen megjósolni az emberi viselkedést bármilyen pszichológiai kísérletben. Ehhez hatalmas adatmennyiségre volt szükség: a kutatók összegyűjtötték a Psych-101 adatbázist, amely 160 különböző kísérletet tartalmaz – például memóriateszteket, tanulási játékokat, kockázatvállalási feladatokat, erkölcsi dilemmákat. Ezeket átfogalmazták egyszerű, természetes nyelvre, amit a MI képes értelmezni.
A fejlesztés alapja a Meta-féle Llama 3.1 nyelvi modell volt. Ezt a kutatók külön az emberi viselkedés előrejelzésére képezték tovább. Az edzés során a modell programjának csupán igen kis részét (0,15 százalékát) módosították, megtartva az eredeti architektúra nagy részét. A tréning összesen öt napig tartott egy csúcskategóriás gépen.
Jobb, mint minden eddigi modell
Az eredmények minden várakozást felülmúltak: a Centaur valósággal lesöpörte a pályáról az évtizedek óta tökéletesített, speciális kognitív modelleket. Szinte minden pszichológiai kísérletben pontosabban jósolta meg az emberek döntéseit – sőt, akkor is jól szerepelt, amikor a kutatók megváltoztatták a helyzet történetét (például egy űrkincskeresésből arab szőnyeges kalandot csináltak), annak szerkezetét (például két választási lehetőség helyett hármat adtak), vagy teljesen új területtel bővítették a kísérletet (például logikai feladatokkal, amikkel a modell még nem találkozott).
Amikor szimulációkat futtattak vele, a Centaur ugyanazokat a bizonytalanság-orientált döntési mintákat mutatta, mint az emberek, teljesítménye pedig szinte megegyezett a tényleges kísérletben részt vevőkével.
Az MI agya egyre jobban hasonlít ránk
Az egyik legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy a Centaur belső működése egyre jobban hasonlított az emberi agyéra, pedig sosem tanították rá közvetlenül. Amikor a kutatók a modell „gondolkodási folyamatait” összevetették emberek agyi aktivitását mérő képalkotó vizsgálatok eredményeivel, szorosabb egyezést találtak, mint az eredeti, képzetlen nyelvi modell esetében. A tanulás tehát arra kényszerítette a Centaurt, hogy a mi agyunkhoz nagyon hasonlóan „kódolja” a döntéseket.
A csapat azt is kimutatta, hogy a Centaur segíthet új pszichológiai felfedezésekben: elemzéseivel egy olyan újszerű döntési stratégiát talált, amely a meglévő elméleteknél jobb eredményeket hozott.
Mi várható még a Centaurtól?
Bár a bemutatott eredmények lenyűgözőek, a fejlesztés még csak most indult. A jelenlegi Centaur főként tanulási és döntési helyzetekben remekel, de kevéssé fedi le a társas, kulturális vagy személyiségbeli különbségek területét; a minta is nagyrészt nyugati, iskolázott résztvevőkből áll, ami általános probléma a pszichológiában.
A program fejlesztői most azon dolgoznak, hogy az adatbázist bővítsék, többféle társadalmi hátteret, új szakterületeket, valamint változatosabb személyiségjegyeket is lefedjenek. Az általuk összegyűjtött adathalmazt és magát a Centaurt bárki számára elérhetővé tették a tudományos közösségben.
A kutatócsoport vezetője egyértelműen az etikus felhasználást hangsúlyozza. Úgy véli, a nyílt, tudományos környezet garanciát ad arra, hogy a Centaur elsősorban az emberi megismerés alapvető kérdéseire adjon választ – és ne csak reklámkampányok finomhangolására vagy adatmanipulációra szolgáljon.
Egy MI-modell a pszichológia új korszakában
A Centaurt úgy alkották meg, hogy a Llama 3.1-et 160 pszichológiai kísérlet – több mint 60 000 résztvevő, és 10 millió döntés – természetes nyelvű eredményein finomhangolták. Az újfajta, gazdaságos tanítási eljárással a modell mindössze 0,15 százalékát módosították, kizárólag azért, hogy az emberi válaszreakciókat megtanulja előre jelezni.
Az MI minden eddigi, területspecifikus kognitív modellnél jobban teljesített, a kísérletektől független, új helyzetekre is sikeresen általánosított, sőt saját, újszerű döntési stratégiákat is képes volt feltérképezni. Belső folyamatai egyre jobban hasonlítanak az emberi agy működésére, ahogy elkezdi modellezni emberi döntéseinket.
Korlátok, pénzügyi támogatás, publikáció
Az egyetlen jelentős korlát, hogy az adatok főként nyugati, tanult résztvevőktől származnak, így a társas tényezők, kulturális és egyéni különbségek kevéssé jelennek meg benne. Az azonnali cél az, hogy a kísérletek leírásainak körét – és a feldolgozott adatok típusát – bővítsék, akár multimodális megközelítéssel is.
A kutatást többek között a Max Planck Társaság, a Humboldt Alapítvány, a Volkswagen Alapítvány és a NOMIS Alapítvány támogatta. A publikált eredmények, a modell és az adathalmaz minden tudós számára szabadon használható.
A tanulmány 2025. július 2-án jelent meg, a vezető kutató Marcel Binz, a müncheni Helmholtz Center Institute for Human-Centered AI munkatársa; együtt dolgoztak rajta többek között a Princeton University, a University of Tübingen és a Max Planck Institute for Biological Cybernetics szakemberei is.
