Az otthontalanná vált netrajongók
Sokan, akik egykor az internetes jelenlétükkel határozták meg magukat, a Twittert tekintették az otthonuknak. De miután a platformot átvették és az apokaliptikus hangzású “X”-re nevezték át, sok internetes veterán kezd más helyet találni, ahol megoszthatja a mémeket és belső monológjait, amelyekre egykor a kis kék madarat használta. Még azok is, akik a TikTokra költöztek, most azzal szembesülnek, hogy az alkalmazás talán nem marad fenn hosszú távon, így sok alkotó próbál alternatív módokat találni tartalmai megosztására.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az emberek kevesebb időt töltenének az interneten. Épp ellenkezőleg: a Z generáció naponta átlagosan 4,5 órát tölt közösségi médiával – derül ki egy 2023-as fogyasztói kutatási platform jelentéséből. Azonban olyan online tereket vagy közösségeket találni, amelyek kifejezetten személyre szabottak vagy bármilyen értelemben privátnak érződnek, ma már sokkal nehezebb, mint valaha. Így, még ha a hírfolyamaid egyénre szabottnak vagy személyesnek is tűnnek, nehéz nem azt érezned, hogy valójában nagyjából ugyanazt a tartalmat fogyasztod, mint bárki más.
Az algoritmusok uralma
Ennek a fő oka egyszerű: az algoritmusok. Valószínűleg észrevetted, hogy megváltozott annak módja, ahogyan szinte minden közösségi média alkalmazás – legyen az TikTok, Instagram vagy az X – ma tartalmat kínál neked. Az egykor az általad követett emberek bejegyzéseire épülő hírfolyamokat ma főként ajánlott tartalmak töltik meg, amelyek olyan emberekhez és dolgokhoz kapcsolódnak, amelyek iránt érdeklődhetnél. “A platformok algoritmusai az általad kedvelt és interakcióba lépett tartalmakra alapozzák ajánlásaikat” – magyarázza Dr. Carolina Are, a Northumbriai Egyetem Digitális Polgárok Központjának közösségimédia-kutatója.
Ennek persze vannak előnyei is: olyan tartalmakat fedezhetsz fel, amelyeket valóban élvezel, és amelyeket máskülönben talán sosem találtál volna meg. Ez például megmagyarázza, hogy a mémkultúra miért terjedt el ilyen széles körben, hiszen ha egy viszonylag kis csoport élvez egy különösen vicces mémet, az algoritmus azt gyorsan eljuttathatja sokkal szélesebb körhöz. “Ez a tartalomszolgáltatás gyorsabb, hatékonyabb és gazdaságosabb módja lett, még ha nem is mindig pontosan célzott” – mondja Are.
A közösségek felbomlása
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ma már rendkívül nehéz kialakítani és fenntartani kis közösségeket közös érdeklődési körök vagy tapasztalatok alapján, hiszen ezeket gyakran szélesebb közönség elé tárják, mint amire szánták – akár releváns az új közönség számára, akár nem. Ráadásul nehéz tartozni egy digitális közösséghez, amikor az ember hírfolyamát folyamatosan új tartalmakkal bombázzák, ahelyett, hogy az általa követett fiókok bejegyzéseit látná.
“Úgy érzem, az algoritmus azt akarja, hogy olyan dolgokat láss, amiket nem szeretsz” – mondja Izzy, aki 27 éves, és Londonban él. 2009 óta használ közösségi médiát, és a 2010-es évek nagy részét az akkori Twitteren töltötte. “Régen naponta több százszor is tweeteltem” – meséli, megjegyezve: “Mindig is nagyon online embernek tartottam magam. Szeretem én lenni az, aki minden internetes referenciát és mémet ismer.” Azonban Izzy nemrég úgy döntött, abbahagyja az X használatát, és ezt a döntését az alkalmazás algoritmusára vezeti vissza: “Úgy érzem, az algoritmus azt akarja, hogy olyan dolgokat láss, amiket nem szeretsz, hogy interakcióba lépj velük, és a te dolgaidat is olyan embereknek mutatja, akik nem fogják szeretni” – magyarázza, hozzáfűzve, hogy ez szinte teljesen negatívvá tette a közösségi média használatának élményét.
Az influenszerek térhódítása
“A közösségi csatornáimat influenszerek és személyiségek uralják” – mondja a 27 éves Charlotte, aki ma a közösségi médiában dolgozik, de Izzyhez hasonlóan tinédzserként rendkívül online volt. “Olyan helyzet alakul ki, mintha ismernéd őket” – teszi hozzá. Izzy egyetért abban, hogy ez az egyik legnagyobb változás, ami az elmúlt évtizedben bekövetkezett a közösségi média tapasztalatában: “Azt hiszem, a márkák és influenszerek sokkal inkább uralják a közösségi médiámat – állandóan hirdetések vannak a hírfolyamomban. Követem a barátaimat, de gyakran nem látom a dolgaikat” – mondja.
Ez az egyik legnagyobb változás a közösségi média tartalmában az elmúlt évek során, és az egyik oka annak, hogy a nagyon online közösségek felbomlottak. “A közösség érzése elveszhet, miközben a tartalom az összekapcsolódás helyett az eladásról szól” – mondja Are.
Elveszett varázs
A közösségi médiát ma már oly mértékben kommercializálták, hogy a hirdetések majdnem minden második bejegyzést elfoglalnak, míg az influenszerek – még a kisebb alkotók is – aktívan próbálják monetizálni tartalmaikat. Úgy tűnik, ezzel elveszett a játékosság és a szórakozás. “Már nincsenek igazán niche internetes viccek, mert vannak trendkutatók és olyan emberek, akiknek az a munkájuk, hogy ezekre a trendekre ugorjanak, és egy márkáról szóljanak” – mondja Izzy, hozzátéve: “A mémek már nem olyan viccesek, amikor tudod, hogy ki fogják sajátítani őket.”
Senki, aki 2014-ben a Tumblrt görgette vagy a One Directionről tweetelt tinédzserként, nem gondolta volna, hogy a közösségi média “aranykora” egyszer véget ér – de talán mégis így történt. Azt viszont bizonyosan elmondhatjuk, hogy azok a millenniumi generációs fiatalok, akik egykor nagyon online-nak tartották magukat, valószínűleg jobban szórakoztak a platformokon, mint a mai fiatalok, akiknek 30 százaléka influenszeri karrierre vágyik. Egy részük nyilván azzal tölti idejét, hogy stratégiákat keres, hogyan monetizálhatná kedvenc mémjét és törhetné fel az algoritmust a népszerűség érdekében.
Szóval, még ha azt is sajnálod, hogy már nincs hatalmad az internetes kultúra felett, és hogy a próbálkozás is nyomasztó lehet, örülj, hogy most talán itt van a legjobb idő, hogy nagyon, nagyon offline legyél.
