A Tejútrendszer nem ütközésből született: kettős kémiai lenyomat árulkodik

Rejtélyes kémiai mintázatok bukkantak fel a Tejútrendszer csillagai között: két jól elkülöníthető csillagcsoport létezik, amelyek vas- és magnéziumtartalma jelentősen eltér. Ezek a csoportok tisztán látható, párhuzamos sorozatokat alkotnak a csillagászati kémiai diagramokon, holott fémességük (a nehéz elemek aránya) részben átfedik egymást. Ez a kettősség régóta okoz fejfájást a csillagászoknak.

Nem minden galaxis egyforma

A barcelonai Kozmosztudományok Intézetének és a francia CNRS kutatói számítógépes szimulációkkal (Auriga-szimulációk) modellezték harminc, a Tejútrendszerhez hasonló galaxis kialakulását. Ezek révén feltárták, hogyan alakulhatnak ki eltérő kémiai mintázatok anélkül, hogy mindig galaktikus ütközésre lenne szükség.

A szimulációk szerint a Tejútrendszer kettős kémiai mintázatáért sokkal inkább a galaktikus környezetből beáramló, fémekben szegény gáz játszik kulcsszerepet. Korábban azt gondolták, hogy a GSE (Gaia-Sausage-Enceladus) nevű kisebb galaxis összeolvadása a magyarázat, de most kiderült: ilyen ütközés nélkül is létrejöhet a furcsa kettősség, például intenzív csillagkeletkezési hullámok vagy a gázbeáramlás változásai révén.

A galaxisok sokfélék – ahogyan a keletkezésük is

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem létezik univerzális séma: a galaxisok sokféle úton juthatnak el hasonló végeredményhez, és ez a változatosság a fejlődésük kulcsa. Az Androméda-galaxisban például eddig még nem azonosították ezt a kettősséget.

Ahogy a James Webb-űrtávcső és hamarosan a PLATO és a Chronos űrmissziói egyre pontosabb adatokkal szolgálnak majd a csillagokról és galaxisokról, tovább finomítható lesz a kép: kiderülhet, mennyire gyakori ez a kémiai kettősség, és pontosabban megfejthetjük saját galaxisunk múltját is.

2025, adrienne, phys.org alapján