A dugódíj véget vet a káosznak: fellélegezhet Manhattan

Lényeges, hogy a New York-i dugódíj 2025 eleji bevezetése látványos változásokat hozott a város életébe. A közlekedési káosz mérséklődött, az utak zsúfoltsága is csökkent, a balesetek és a zajpanaszok száma is visszaesett, miközben az év végéig várhatóan 183 milliárd forintnyi bevétel folyik be a város kasszájába a fizetős zónából. Ezt jelzi az útburkolat és a levegő minőségének javulása is – ezt támasztja alá a Cornell Egyetem friss, hat hónapon át tartó kutatása.

Látványos javulás a levegőminőségben

A Manhattan 60. utcájától délre kialakított Congestion Relief Zone (CRZ) területén a levegőben mért, 2,5 mikrométeres vagy kisebb részecskék (PM2.5) mennyisége 22 százalékkal csökkent fél év alatt. Ez nem csupán helyi eredmény: az adatok alapján a város összes kerületében és az elővárosokban is érzékelhető a javulás. Az összesen 42 mérőállomáson, 518 napnyi, közel 18 ezer mérés alapján végzett szigorú statisztikai vizsgálat azt mutatja, hogy a naponta mért maximális PM2.5 érték átlaga 13,8-ról 10,75 mikrogramm/köbméterre esett vissza. Ugyanebben az időszakban, amikor a csúcsidőszakra 3300 forintos behajtási díjat szabtak ki, a CRZ-be belépő autók száma is 11 százalékkal csökkent.

Egész New York lélegezhet, nem csak Manhattan

A javulás nem csupán helyi: a város öt kerületében átlagosan 1,07 mikrogramm/köbméteres csökkenést mértek, az egész elővárosi régióban pedig 0,7-et. Ez különösen jelentős annak tükrében, hogy az amerikai környezetvédelmi hatóság éves átlagos egészségügyi határértéke 9 mikrogramm/köbméter, míg a WHO ajánlása még alacsonyabb, 5 mikrogramm/köbméter. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a levegőminőség-javulás a teljes agglomerációban érzékelhető, tehát a forgalom nem csupán átterelődött, hanem jelentősen csökkent, mivel egyre többen választják a tömegközlekedést, vagy estére időzítik az áruszállítást.

Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó eredmény

Ennek fényében New York eredménye meghaladja London vagy Stockholm dugódíjas zónáiban tapasztalt javulást. Londonban 2019 és 2022 között csak 7 százalékos volt a PM2.5-csökkenés, Stockholmban 5–15 százalékot mértek 2006 és 2010 között. Mindez New York városszerkezetével, méretével és forgalmával magyarázható: a nagyobb koncentráció miatt a környezeti intézkedések is látványosabb eredményt hozhatnak. A kutatók már vizsgálják, hogyan hatott a díj a közlekedési szokásokra és a tömegközlekedés használatára.

Ennek nyomán más nagyvárosok – Boston, Los Angeles vagy Chicago – is fontolgatják a hasonló megoldásokat, a Cornell kutatói pedig már szimulálják ezek várható környezeti hasznát. Végső soron, ha New York példáját követik, a jó levegő nem luxus többé, hanem alapelvárás lehet a világ nagyvárosaiban is.

2025, adminboss, phys.org alapján

Share on Social Media