Az emberi történelem első nyilai Üzbegisztánban?

Forradalmi vadásztechnika régről

A kutatók szerint ezek a mikropontok akár 6000 évvel korábbiak lehetnek, mint az eddig Etiópiában talált legrégebbi nyílhegyek. Noha maga az íj és a nyíltestek nem maradtak fenn, a feltárt kövek alapján nagyon valószínű, hogy már ilyen összetett vadászfegyvereket használtak, sokkal korábban és sokkal szélesebb földrajzi körben, mint eddig gondoltuk. Ez azt is sugallja, hogy az ősember technikai tudása felülmúlta eddigi elképzeléseinket.

Neandervölgyiek vagy modern emberek voltak az alkotók?

Nem egyértelmű, hogy pontosan kik készítették a mikropontokat. 2003-ban a régészek egy 9-12 éves gyermek hat fogát és 121 koponyatöredékét is megtalálták a helyszínen. A fogak egyértelműen neandervölgyiekre emlékeztetnek, ugyanakkor a koponya jellemzői alapján akár a modern ember vagy egy hibrid leszármazott is szóba jöhet. A területet elvileg ekkoriban neandervölgyiek lakták, de konkrét nyílhegyeket korábban nem kötöttek hozzájuk. A kutatók inkább az első Homo sapiens-csoportokat valószínűsítik, amelyek akkoriban terjeszkedtek a Levantéról (a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon, Szíria és környéke).

Az alkalmazkodás és kitartás kulcsa

Az új technológia, a mikrolitikus nyílhegyek jelentősen javíthatták az érkezők vadászati esélyeit a már ott élő csoportokkal szemben, ezzel növelve túlélési esélyeiket az ismeretlen, új környezetben. A kutatók most azt próbálják kideríteni, mikor érkeztek először ezek az emberek Közép-Ázsiába, és vajon van-e genetikai kapcsolatuk a levantei csoportokkal. Továbbá olyan régészeti helyszíneken is kutatnak, ahol még ennél is régebbi nyílhegyek bukkanhatnak elő, hiszen ezek az újítások akár évezredekkel korábban is megjelenhettek. Az azonban biztos: az ősi fegyverek és vadászatok pontos lelőhelyeit megtalálni rendkívül nehéz.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján