A Szahul földje és a nagy vándorlás kezdete
A jégkorszak idején a világ tengereinek szintje sokkal alacsonyabb volt, így Új-Guinea és Ausztrália egy hatalmas földtömböt, a Szahult alkottak. Már régóta vita tárgya, hogy pontosan mikor és hogyan érték el emberek ezt a szigetkontinenst. A kulcs a részletekben rejlett: nemcsak a genetikusok, hanem régészek, földtudósok és óceánkutatók közös munkájának eredményeképp sikerült kideríteni, kik voltak ezek a bátor úttörők, honnan jöttek és mikor keltek át a még formálódó óceánokon.
DNS-nyomozás: az időutazás eszköze
A kutatók mintegy 2 500 emberi mitokondriális DNS-t vizsgáltak, amelyek ausztrál bennszülöttektől, új-guineaiaktól, valamint Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség népeitől származtak. Az anyai ágon öröklődő DNS apró változásait követve kirajzolódott az ősi családfa, amelyből pontosan meghatározhatóvá vált, mikor váltak szét ezek a csoportok egymástól. A molekuláris óra szerint a legkorábbi, csak bennszülöttekre jellemző vonalak körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt alakultak ki, ezzel egyértelműen az úgynevezett hosszú kronológiát támasztva alá, miszerint az első hullámban már ekkorra betelepültek az emberek a kontinensre.
Több út, egy nagy kaland
A DNS-elemzésből az is kiderült, hogy az ősi emberek nem egyetlen irányból érkeztek: a legtöbb ős Délkelet-Ázsia északi részéből (Észak-Indonézia, Fülöp-szigetek) származik, de jelentős volt a déli útvonal (Dél-Indonézia, Malajzia, Indokína) szerepe is. Ez azt jelenti, hogy legalább két párhuzamos migrációs útvonalon, közel egy időben juthattak el a Szahul földjére a korai közösségek.
Az örökség jelentősége – mit tanítanak a kutatások?
A legújabb eredmények kiválóan illeszkednek a régészeti és környezettudományi megállapításokhoz. Korábban sokan úgy gondolták, hogy az emberek csak később, mintegy 45–50 ezer éve érkeztek, de most ismét megerősítést nyert a jóval korábbi jelenlét. Ezáltal arra lehet következtetni, hogy őseink már jégkorszakbeli körülmények között is mesteri hajóépítők és navigátorok voltak, akik nem egyetlen, hanem több hajóval, eltérő útvonalakon indultak a világ legvégére. Ez a felfedezés tovább árnyalja az ausztrál és új-guineai bennszülöttek páratlan örökségét, és újabb adalékkal szolgál az emberiség legkorábbi nagy utazásához.
