Az e-mailek, amiket már te sem tudsz kiszúrni

Generációs különbségek és vakfoltok

A fiatalabbak, főként a Z generáció, a legsebezhetőbbek: 62%-uk legalább egyszer kapcsolatba lépett adathalász üzenettel, jóval többen, mint bármely más korosztályban. Ugyanakkor a különbségek nem olyan jelentősek, ha arról van szó, mennyire ismerik fel a csaló leveleket – a felismerés problémája szinte mindenki esetében fennáll.

Elmaradó védelem, növekvő veszélyek

Sajnálatos módon sem az egyének, sem a cégek nem veszik elég komolyan a védekezést. A felhasználók nagy része önelégült, a cégek pedig lassan haladnak a modern biztonsági megoldások bevezetésével. Bár közismert, hogy a jelszavak és felhasználónevek nem biztonságosak, még mindig ezek a legelterjedtebb beléptetési módszerek. A cégek kevesebb mint fele használ többfaktoros azonosítást, és a munkavállalók 40%-a soha nem kapott kiberbiztonsági képzést.

Hatékonyabb megoldások és gyors változások

Sokan még a személyes levelezésüket sem védik, pedig ezek gyakran kaput jelentenek a banki vagy mobilszolgáltatói hozzáférésekhez. Bár Franciaországban egy év alatt 29%-ról 71%-ra nőtt a többfaktoros védelem aránya, világszerte még mindig jelentős az elmaradás. Eközben egyre több országban (például Japánban és Svédországban) nő az aggodalom a mesterséges intelligenciával (MI) manipulált adathalász kísérletek miatt. Egyre inkább elterjednek a hardveralapú biztonsági megoldások, mint a biztonsági kulcsok és a passkey-k, főleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Az új, adathalászat-ellenálló azonosítási eljárások bevezetése mára elengedhetetlenné vált – a tudatosság továbbra is elmarad a valódi védelemtől, ez pedig egyre nagyobb kockázatot jelent mindenkinek.

2025, adrienne, www.techradar.com alapján