Miért rossz az érintőképernyő?
A kulcs a testünk proprioceptív képességében rejlik, vagyis abban, hogy szemmel való ellenőrzés nélkül is képesek vagyunk tájékozódni a gombokról, kapcsolókról – az izommemóriának hála. Az érintőképernyő azonban ezt a lehetőséget elveszi: minden interakciónál rá vagyunk kényszerítve, hogy odanézzünk, és biztosítsuk a helyes érintést. Még a haptikus visszajelzés sem segít: friss kutatások bizonyítják, hogy a vibrációs visszajelzés nem javítja az autós biztonságot ilyen rendszerek esetén. Egy 2019-es egyetemi felmérés alapján az érintőképernyőt használó sofőrök reakcióideje 30%-kal nőtt, a szellemi terhelés is jelentősen magasabb lett – többször és hosszabb ideig néznek le az útról.
Vannak megoldások, de oda kell figyelnünk
Egyes márkák már visszakoznak. A Porsche visszahozta a fizikai klímavezérlést a Taycanba (Taycan), a Nissan új autói ismét nagy gombokat kaptak a legfontosabb funkciókhoz, a Mazda pedig mozgás közben csak egy fizikai tekerőgomb használatát engedélyezi – ez 15%-kal csökkenti a letekintések idejét, miközben a modern fedélzeti rendszer minden funkciója elérhető marad. Utólag is van megoldás: cégek, mint az Analog Automotive, fizikai gombpaneleket fejlesztenek a népszerű fedélzeti rendszerekhez, sőt, a hangvezérlés is egyre elterjedtebbé válik.
Választási lehetőség a vásárló kezében
Ha új autót vásárolsz, keresd a minél több gombbal ellátott megoldást! Vezetés közben kizárólag az útra kell figyelni, nem egy digitális tablet hibáinak keresésére. Vásárlóként csak rajtunk múlik, véget vetünk-e ennek a veszélyes digitális trendnek, mielőtt még több balesetet okozna.
