Elhízott immunsejtek: rejtett veszély az agyban
Különösen fontos kiemelni, hogy a Purdue Egyetem szakemberei szerint az agyban felgyülemlett zsír, pontosabban a mikrogliákban – az agy helyi immunsejtjeiben – található zsírcseppek jelentősen befolyásolhatják ezek védelmi funkcióit. Az immunsejtek ilyenkor lényegében elakadnak saját zsírraktáraikban, elvesztik azt a képességüket, hogy eltakarítsák a káros lerakódásokat, így az agy védekezőképessége jelentősen romlik. A kutatók szerint, ha ezt a zsírt sikerül eltüntetni vagy újrahasznosítani, helyreállítható az immunsejtek egészséges működése, ezáltal az Alzheimer-folyamatok is lassíthatók, vagy akár vissza is fordíthatók.
Zsírok és fehérjék harca az idegsejtekért
Az Alzheimer-kutatásban hagyományosan a fehérjeplakkokra (amiloid-béta) és a tau nevű fehérje által okozott fonadékokra koncentrálnak a gyógyszerfejlesztések. Most azonban egy új szempont került előtérbe: a beteg területeken a mikrogliák mellett más idegsejt-támogató sejtek, például az asztrociták is zsírsavakat bocsátanak ki, amelyek önmagukban is mérgezőek lehetnek az idegsejtek számára. Korábbi kutatások a gliasejtek zsírfelhalmozódását összekapcsolták a mitokondriális zavarokkal és az öregedéssel – ami amúgy is jelentős kockázati tényező a neurodegenerációban.
Chopra, a kutatás vezetője szerint a problémát nem lehet egyszerűen a plakkok eltávolításával megoldani; az agy immunegyensúlyának helyreállítása, a zsíranyagcsere szabályozásán keresztül vezethet eredményre.
Friss felismerések a zsír felhalmozódásáról
Érdemes visszatekinteni: több mint száz évvel ezelőtt Alois Alzheimer már maga is észrevette, hogy a plakkok és fonadékok mellett számos sejtcsoportban zsíros cseppek jelennek meg. Ezeket sokáig csak jelentéktelen mellékterméknek hitték. A Purdue kutatói azonban jelenlegi munkájukban – amelyet az Immunity című folyóirat közölt (Immunity) – egyértelműen kimutatták a kapcsolatot a zsírlerakódások, az immunműködés zavarai és az Alzheimer-kór között.
A társszerző Chopra hangsúlyozza: nem önmagában a zsírcseppek veszélyesek, hanem felhalmozódásuk vezet gyulladáshoz, majd különféle idegrendszeri betegségekhez. Ráadásul az, hogy pontosan milyen típusú zsírok gyűlnek fel az agyban, meghatározhatja, hogy melyik neurológiai probléma alakul ki.
Hogyan okoz zsírt a kóros fehérjeplakk?
A mikrogliák szerepe kulcsfontosságú: ezek felelősek a sérült fehérjestruktúrák, plakkok eltakarításáért, amit bekebelezéssel és lebontással, vagyis fagocitózissal végeznek. A vizsgált Alzheimeres agyszövetekben látható volt, hogy a plakkok közelében lévő mikrogliák megduplázták zsírcsepp-tartalmukat. Ezek a sejtek 40%-kal kevésbé voltak képesek eltakarítani a plakkokat, mint azok, amelyek nem találkoztak beteg területekkel.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a plakkokat övező gyulladásos környezetben túlzottan termelődnek bizonyos zsírsavak, amelyeket a mikrogliák normális esetben energiaforrásként használnának fel. Ehelyett azonban nagy mennyiségű zsírt, ún. triacilglicerint halmoznak fel saját szervezetükben. Ez megbénítja őket, és a folyamat a betegség előrehaladtával csak fokozódik.
Célkeresztben a zsírtermelő enzim
A zsírlerakódás végső lépését végző kulcsenzim, az ún. DGAT2 szintje jelentősen megemelkedett ezekben az Alzheimer-kóros agysejtekben. Érdekesség, hogy nem több DGAT2 termelődött, hanem maga az enzim nem bomlik le a szokásos ütemben, ez okozza a felhalmozódását. Ez az állapot arra kényszeríti a mikrogliákat, hogy minden felesleges zsírt leraktározzanak ahelyett, hogy energiává alakítanák vagy helyreállítanák a sérült területeket.
Ha viszont blokkolják a DGAT2 működését vagy elősegítik a lebomlását, jelentősen javulnak a mikrogliák funkciói: ismét képesek lebontani a kóros fehérjeplakkokat, és az idegsejtek egészségi mutatói is javulnak – legalábbis egérkísérletek során.
Új lehetőségek a terápiában
A kutatócsoport vizsgálatai egyértelművé tették, hogy nem elég csupán a genetikai tényezőkre koncentrálni, a zsíranyagcserét célzó, a mikrogliák működését helyreállító stratégiákra is szükség lehet. Ennek köszönhetően a jövőben teljesen új kezelési módszerek jelenhetnek meg az Alzheimer-kór elleni harcban, melyek nemcsak a fehérjeplakkokat, hanem az immunsejtek zsírfelhalmozását is célozzák.
Izgalmas újdonság, hogy a kutatók szerint a zsíranyagcseréhez kapcsolódó immunműködési zavarok feltérképezése alapjaiban változtathatja meg az Alzheimer-kór kezelését, új esélyt kínálva a hatékonyabb védekezésre és a tünetek enyhítésére.
