Az agytorna késleltetheti az Alzheimer-kórt

Az élet során végzett, szellemileg megterhelő tevékenységek, mint az olvasás, az írás vagy idegen nyelvek tanulása, jelentősen befolyásolhatják az időskori agy egészségét. Egy új kutatás szerint azoknál, akik folyamatosan ösztönzik szellemi képességeiket, akár évekkel később jelentkezhet az Alzheimer-kór, és lassabb lehet a kognitív hanyatlás üteme. A vizsgálat több mint 1900, átlagosan 80 éves embert követett nyolc éven át, akiknél a kutatás kezdetén még nem állt fenn demencia.

Élethosszig tartó szellemi gazdagodás

A kutatók három fő életszakaszban vizsgálták az úgynevezett kognitív gazdagodást. Gyerekkorban azt nézték, milyen gyakran olvastak fel a résztvevőknek, milyen gyakran olvastak könyveket, mennyi ideig tanultak idegen nyelvet, és hogy otthon elérhetők voltak-e újságok vagy atlaszok. Középkorban a 40 éves kori jövedelmi szintet, a magazin- és lexikon-előfizetéseket, valamint a könyvtárlátogatásokat vették figyelembe. Az időskori aktivitásokat a nyugdíjas jövedelem adta lehetőségek, az olvasás, az írás és a társasjátékok képviselték. Minden résztvevőnél kiszámították az egyéni gazdagodási pontszámot.

Külön figyelmet érdemel, hogy az eredmények meglepően egyértelműek voltak

A legmagasabb kognitív gazdagodási szinttel rendelkező résztvevők 21%-a betegedett meg Alzheimer-kórban a kutatás során, szemben a legalacsonyabb csoport 34%-ával. Ezáltal azok, akik egész életükben szellemi kihívásokat kerestek, 38%-kal kisebb eséllyel lettek Alzheimer-betegek, és 36%-kal kevesebben szenvedtek enyhe kognitív zavartól. A betegség kezdetének időpontjában is kiugró volt az eltérés: a „szellemi gazdagok” átlagosan 94 évesen, míg a „szegények” 88 évesen betegedtek meg Alzheimer-kórban – vagyis akár öt évvel is eltolódhat a kór megjelenése. Az enyhe kognitív zavar kialakulásában még nagyobb, átlagosan hét évnyi csúszás volt megfigyelhető.

A szellemi aktivitás hatása a legidősebb korban is tetten érhető

Egy kisebb csoport boncolási eredményei alapján a szellemi stimuláció pozitív hatása független volt az Alzheimer-kór tipikus agyi elváltozásaitól (például fehérjefelhalmozódásoktól). Ez arra utal, hogy a kognitív gazdagodás nagyon idős korban is csökkenti a hanyatlás mértékét, és azt sugallja, hogy a társadalmi szintű kezdeményezések – például könnyebben elérhető könyvtárak és minőségi oktatási programok – hosszú távon csökkenthetik a demencia előfordulását.

Megjegyzések és korlátok

Külön figyelmet érdemel, hogy az adatokat a résztvevők részben emlékezetből adták meg, ami befolyásolhatja a pontosságot. A kutatás viszont egy fontos összefüggést mutat: a folyamatos tanulás és a szellemi kihívások keresése jelentős szerepet játszhat az időskori agy védelmében, reményt adva a demencia megelőzésére vagy legalább évekkel történő késleltetésére.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján