A korai károsodás folyamata
Már három nappal a vérnyomás emelkedése előtt jelentős génkifejeződési változások figyelhetők meg az agyi sejtekben. Ilyenkor az endotélsejtekben – amelyek az erek belső falát alkotják – felgyorsulnak az öregedési folyamatok, csökken az energiaszint, és fokozódik az öregedési markerek jelenléte. A vér-agy gát gyengülni kezd, vagyis az agy védelmét szolgáló szűrőfal áteresztőbbé válik, így káros anyagok is bejuthatnak. Az interneuronok, amelyek az idegsejtek közötti gerjesztő és gátló jeleket szabályozzák, szintén károsodnak, hasonlóan ahhoz, ami az Alzheimer-kór legkorábbi szakaszaiban megfigyelhető.
Az agy kommunikációja is romlik
Az oligodendrociták, amelyek az idegrostok szigetelését végzik, kevesebb olyan gént fejeznek ki, amely a mielinhüvely fenntartásához és újratermeléséhez szükséges. Egy idő után ez oda vezet, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció romlik. Hat héttel a folyamat kezdete után már súlyosabb génműködési zavarok jelentkeznek, amelyek mérhető szellemi hanyatlást okoznak.
Gyógyszerek: lehet, hogy többre képesek?
Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy az angiotenzinreceptor-blokkoló gyógyszerek, például a lozartán hasznosabbak a kognitív funkciók védelmében, mint más vérnyomáscsökkentők. A kutatók a vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy egérmodellben a lozartán visszafordította a korai károsodásokat az ereket borító sejtekben és az interneuronokban is.
Mindezt figyelembe véve
Magas vérnyomás esetén nemcsak a szívet és a veséket kell védeni, hanem az agy egészségét is. A korai károsodások megértése segíthet megtalálni azokat a stratégiákat, amelyekkel megelőzhető vagy visszafordítható a hosszú távú szellemi hanyatlás. A gyors felismerés és a megfelelő gyógyszeres kezelés kulcs lehet az agy védelmében.
