Veszélyes távoli látogatók
Körülbelül 80 000 évvel ezelőtt a Scholz csillag nevű vörös törpe haladt el mellettünk, igaz, elég messze ahhoz, hogy komolyabb következmények nélkül ússzuk meg. Előre tekintve, 1,3 millió év múlva egy közeledő csillag akár 0,17 fényév távolságra is megközelítheti a Napot – emberi léptékkel ez örökkévalóságnak tűnik, de a Naprendszer 4,5 milliárd éves történetében csak egy röpke pillanat. Ezen időszak alatt szinte biztos, hogy több közeli csillagátvonulás is felkavarta az addig megszokott rendet.
A Napot egy hihetetlenül nagy, jégtestekből álló haló, az Oort-felhő öleli körül, amely akár egy fényévig is elnyúlhat csillagunktól. Itt keringenek aszteroidák és üstökösmagok százaimilliárdjai, amelyek időnként a belső Naprendszer felé sodródnak. Ha egy csillag keresztülhalad az Oort-felhőn, gravitációs terével akár több száz vagy ezer jeges égitestet is beindíthat a belső bolygók irányába – néhány közülük pedig akár be is csapódhat valamelyikükbe. Úgy tűnik, egy igazán közeli áthaladás akár tömeges kihalási eseményt is kiválthatna a Földön.
A Scholz csillag gyors mozgása és kis tömege miatt szerencsére nem okozott katasztrófát. Más csillagok viszont előbb-utóbb valóban veszélyt jelenthetnek a külső Naprendszerre – de a jó hír, hogy valószínűleg ezer évezredeink vannak még a felkészülésre.
Stabilitás és a bolygók végzete
A hosszú távú vizsgálatok szerint nem csak a külső Naprendszert fenyegetik a csillagközi közelítések. Az évmilliárdok alatt folyamatosan ható gravitációs kölcsönhatások miatt a bolygók pályái sem maradnak változatlanok. A legérzékenyebb éppen a Merkúr; pályája kis mértékű elmozdulása egy, a Neptunusz pályáján áthaladó csillag gravitációs hatásán keresztül „eldominozhat” egészen a Jupiterig, ami aztán visszahat a Merkúrra is. Ha a Jupiter és a Merkúr keringési ideje bizonyos egész arányba kerül, rezonancia alakulhat ki köztük, ami felerősíti pályájuk instabilitását.
A Merkúr pályája így egyre elnyúltabbá válhat, sőt, akár bele is zuhanhat a Napba, vagy a Vénusz közelébe kerülve kirepülhet a Naprendszerből. Hasonló sors várhat a Marsra is, hiszen pályája eleve nyúltabb, mint a Földé vagy a Vénuszé – hosszú idő alatt drasztikus változások is bekövetkezhetnek.
Régebben a kutatók „szigetként” kezelték a Naprendszert, kizárva a szomszédos csillagok zavaró hatását, ám ez nem reális. Az újabb szimulációk már figyelembe veszik az elhaladó csillagok tömegét, sebességét és közelítési távolságát is.
A Plútóra, Merkúrra és Marsra vár a legrosszabb
A legújabb, minden fontos tényezőt modellező szimulációk meglepő eredményeket hoztak: a „kozmikus balesetek” sokkal gyakoribbak, mint eddig gondoltuk. A Plútó, amely most is a rendszer kívülállója, a legsebezhetőbb: nagyjából 5 milliárd év alatt 4% az esélye annak, hogy teljesen kilökődik a Naprendszerből.
Korábban a Merkúr 1%-os eséllyel zuhant volna a Napba, vagy veszíthette volna el helyét a bolygók között a következő 5 milliárd év során; az új szimulációk szerint a csillagközi találkozások ezt a kockázatot fél százalékponttal megnövelik. A Marsnak 0,3% az esélye, hogy a Nap szuperforró ölelésébe zuhan, vagy szintén elhagyja a rendszert egy vad kilengés során.
A Föld sem „kozmikusan biztonságos”: körülbelül 0,2% a kockázata, hogy összeütközik egy másik bolygóval, vagy örökre elvándorol az intersztelláris térbe. Ez rendkívül kevés, de lássuk be, a tét sem mindennapi.
Most még nyugodtan levegőt vehetsz
Fontos hozzátenni: ezek a folyamatok felfoghatatlanul hosszú, 5 milliárd éves távlatban játszódnak le – nagyjából ugyanannyi idő alatt, mint amennyi a Naprendszer megszületése óta eltelt. Ráadásul a következő néhány millió évben nem várható komolyabb csillagközi közelítés, amely drasztikus változást okozna.
Addig is, a rövid távú veszélyek – éghajlatváltozás, társadalmi problémák vagy az óriás aszteroidák – sokkal valóságosabbnak és fenyegetőbbnek tűnnek. A Naprendszer ki tudja, hányszor vészelte már át az univerzum veszélyeit, és mi még mindig itt vagyunk. A nagyon távoli jövő veszélyei nem fenyegetik közvetlenül az életet – legalábbis egyelőre biztosan nem.
