Átverések veszélyeztetik a tudományt, hogyan őrizhetjük meg az értékeket

Átverések veszélyeztetik a tudományt, hogyan őrizhetjük meg az értékeket
Az elmúlt években aggasztó méreteket öltött a tudományos csalás. Évente több ezer tudományos közleményt vonnak vissza világszerte, mert szerzők és folyóiratok egyaránt trükköznek: elismerést vagy előléptetést akarnak elérni megtévesztéssel, hamis adatokkal vagy akár teljesen koholt eredményekkel.

A tudományos csalás modern arcai

A tudományos visszaélések világában nemcsak a klasszikus plagizálás, képmanipuláció vagy adatgyártás jelent veszélyt. Egyre inkább terjednek a bibliometriai trükközések is: önhivatkozások, idézési kartellek, sőt, kényszerített hivatkozások tarkítják a palettát. Lényeges, hogy az idézettség éppen az a „valuta”, amely alapján a tudományos világban a cikkek és szerzők értékét mérik – vagy legalábbis ezt hiszi sok kutató.

Mégis, amikor mesterségesen felduzzasztott idézettségek torzítják a képet, az egész tudományos közösség elveszíti az iránytűjét. Ennek hátterében nem ritkán az áll, hogy szerzők maguk írnak álnéven lektorálási értékeléseket, vagy szívességből ismerősöket tüntetnek fel társszerzőként, anélkül, hogy azok valódi kutatómunkában részt vettek volna.

2023-ban először fordult elő, hogy tömegesen buktak le olyan tanulmányok, amelyek csalással csúsztak át a lektoráláson, majd meg is jelentek. Ennek ellenére ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik: egyes vélemények szerint a visszavont cikkek valójában csak töredékét adják az összes csaló publikációnak.

Minden a számokról szól – az abszurd metrikák hatalma

A tudományos közeg mélyen beleásta magát a mérőszámok bűvöletébe. A H-index, az összidézettségi mutató vagy a publikációk mennyisége olyan erős befolyással bír, hogy ma már sokszor ezek alapján döntenek kinevezésekről vagy támogatásokról. Például: ha valakinek a H-indexe 28, az azt jelenti, hogy legalább 28 olyan cikke van, amelyet egyenként legalább 28-szor idéztek.

A folyóiratok között az ún. impaktfaktor lett a presztízs mércéje, amely azt mutatja, hogy a cikkeket évente átlagosan hányszor idézik. Ez nemcsak elismerést hoz, hanem (elméletben) magasabb színvonalú kéziratok beküldését is ösztönzi.

Mégis, ezek a mutatók könnyen kijátszhatók. Goodhart törvénye szerint, ha egy mutatót céllá tesznek, az megszűnik jó mérőszám lenni. A kutatók emiatt gyakran minden áron növelni akarják idézettségüket: öncélúan hivatkoznak korábbi – akár irreleváns – munkáikra, csoportokat alkotnak, hogy egymás cikkeit idézzék, így manipulálva a statisztikákat. Ez végső soron rontja a tudomány minőségét, és ellehetetleníti a valódi szakmai értékelést.

A kiadói rendszer válsága – a minőség háttérbe szorul

A tudományos publikálás rendszere is óriási átalakuláson ment keresztül. Korábban a folyóiratok úgy jutottak bevételhez, hogy az olvasók – főként könyvtárak és kutatóintézetek – fizettek az elérésért. Ma azonban egyre inkább az úgynevezett „nyílt hozzáférés” (open access) modell vált uralkodóvá. Itt már a szerzők vagy intézményeik fizetnek, hogy cikkeik szabadon elérhetők legyenek.

A cikkfeldolgozási díjak tipikusan több százezer forintnál (jellemzően 700–900 ezer forint, azaz 2000–2500 USD) kezdődnek. Ez a modell azonban káros ösztönzőkkel jár: sok folyóirat számára már nem a minőség, hanem a mennyiség és a gyorsaság válik elsődlegessé, hiszen minden elfogadott cikk után bevétel keletkezik. Így a piacon rengeteg gyenge (vagy egyenesen csaló) lap jelent meg, amelyek rontják a tudományos presztízst – függetlenül attól, hányan olvassák el a cikkeiket.


Lehet-e fékezni a tudományos csalást?

A visszaélések megfékezéséhez szinte minden szinten változásra lenne szükség. A döntéshozóknak – kutatásfinanszírozóknak, minisztériumoknak – le kellene számolniuk a puszta metrikák varázsával, és nem szabadna automatikusan támogatásokat vagy előléptetéseket ezek alapján osztani. Az intézményeknek kellene elérniük, hogy a pályázatok és kinevezések során ne csak számokat nézzenek, hanem a valódi szakmai teljesítményt is figyelembe vegyék.

Fontos lenne az ismeretterjesztés is: a tudományban dolgozók gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen csalásokkal találkozhatnak, vagy hogyan védekezhetnek; ezért az egyetemeknek és kutatóintézeteknek szisztematikusan kellene oktatniuk munkatársaikat.

Nem utolsósorban a felelősség mindig a kutatónál is marad. Különösen lényeges, hogy mindenki tudatosan válassza ki, melyik folyóiratban publikál, milyen szerkesztőségekkel működik együtt, és mikor mond nemet gyanús lektori felkérésekre. Szükség van olyan tudományos kultúrára, amelyben a visszaélésre figyelmeztetők nem hátrányos helyzetbe kerülnek, hanem támogatást kapnak.

A tudomány sorsa: tisztesség vagy káosz

A tudomány hitelessége azon múlik, hogy a kutatók és az őket támogató szervezetek képesek-e kiállni az etikus viselkedés mellett. A metrikák helyett a valódi, mérhető és értékes tudományos eredmények felé kellene elmozdulni, különben a hamis publikációk áradata romba dönti, amit generációk építettek. A tudomány önmagában nem védhető meg: az átfogó, közös felelősségvállalás az egyetlen út a kiúthoz.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

kedd 14:10

Egy könyvvel az ellenség szívéhez – Franklin megdöbbentő módszere

Egy nap eszébe jutott valami merész és szokatlan. Tudta, hogy ellenfelének könyvtárában számos ritka és értékes kötet található, melyekre nagy becsben tartott, és az is köztudott volt, hogy igazi büszkesége egyik különleges könyv volt, amelyet csak kevesen olvashattak...

MA 21:01

Az új Cameyo-val a Google nekimegy a Windowsnak

A Google ismét megpróbálja elcsábítani a vállalatokat a Windowstól: most újraindította Cameyo nevű szolgáltatását, amely lehetővé teszi, hogy a régi, csak Windows alatt futó programok is gond nélkül használhatók legyenek ChromeOS-en...

MA 20:49

Kipukkan az MI‑lufi, miután a SoftBank kiszállt az Nvidiából?

A japán SoftBank meglepő lépésre szánta el magát: eladja mind a 32 millió Nvidia-részvényét, ami rögtön 2 százalékos árfolyamesést okozott a chipgyártónál...

MA 17:32

Miért tűnt el az Amazonról a gumimaci alakú power bank?

🔮 A Haribo gumimacis power bank villámgyorsan népszerű lett az ultrakönnyű súlya miatt: mindössze 280 grammot (9,9 uncia) nyomott, és 9200 forintért (25 USD) lehetett beszerezni...

MA 17:22

Az apró pókmesterek rémítő óriáspókbábukat emelnek az őserdő mélyén

A Fülöp-szigeteken és a perui Amazonas vidékén élő parányi Cyclosa-pókfajok valóságos színpadi mesterműveket alkotnak a túlélés érdekében...

MA 17:00

Majdnem belehalt a házi töklébe

🤠 Egy 64 éves kanadai nő súlyos rosszullét után került kórházba, miután megivott két pohár házi készítésű levet, amelyet lopótökből (Lagenaria siceraria) készített...

MA 16:34

Az amerikaiakat elárasztó kamu banki és postai spamek ellen indul hadjárat

Az utóbbi hónapokban több tízmillió amerikait és világszerte több ország lakóit is célba vették a Lighthouse nevű, kínai kibercsoport által működtetett csalássorozatok...

MA 16:30

A Neutron rakéta első kilövése 2026-ra csúszik

🚀 Az űripar új csillagának szánt Neutron rakéta indulása ismét késik, a legfrissebb tervek szerint leghamarabb 2026-ban érheti el az indítóállást...

MA 16:23

Az apró implantátum áttörést hozott a hólyagrák kezelésében

Egy új, lassú hatóanyag-leadási rendszer forradalmasítja a húgyhólyagrák terápiáját: a TAR-200 nevű implantátummal a korábban nehezen kezelhető, magas kockázatú, nem izominvazív húgyhólyagrákban szenvedő betegek 82%-ánál teljes daganateltűnést sikerült elérni...

MA 15:32

Visszatért a PayPal, ráadásul extra bónuszokkal

Több évnyi Brexit-mizéria után a PayPal ismét teljes erőbedobással tér vissza az Egyesült Királyságba, ráadásul vadonatúj fizetési eszközöket és hűségprogramot is hoz magával...

MA 15:18

Az első bolygók, amelyek két nap körül keringenek

💫 Egy nemzetközi kutatócsoport három, a Földhöz hasonló méretű bolygót fedezett fel a TOI-2267 nevű kettős csillagrendszerben, mintegy 190 fényévre a Földtől...

MA 15:05

Ezért rajongunk annyira a focimeccsekért, az agyunk titkai

A futballrajongók agyának vizsgálata feltárta, hogy amikor kedvenc csapatuk gólt szerez, az agy jutalomközpontjai rendkívüli aktivitást mutatnak, míg vereség esetén a kontrollmechanizmusok gyengülnek...

MA 14:49

Az élő kisvarangyokat világra hozó varangyok felfedve

Tanzánia hegyeiben három új varangyfajra bukkantak, amelyek egyedülálló módon kihagyják az ebihal stádiumát, és már élő, apró varangyokat hoznak világra...

MA 14:31

Jön a Lego Az idő okarinája készlet

🎸 A Nintendo és a Lego ismét összefogott: ezúttal egy igazán klasszikus játék, az Az idő okarinája (The Legend of Zelda: Ocarina of Time) alapján érkezik új építőkészlet...

MA 14:24

Mit tudnak most az otthoni robotporszívók és Dysonok

A porszívózás hatékonysága nemcsak a szívóerőn múlik, hanem azon is, mennyire szívesen használjuk az eszközt...

MA 14:13

A James Webb-teleszkóp rábukkanhatott az univerzum legelső csillagaira

🔭 A James Webb űrteleszkóp minden eddiginél korábbi csillagokat, úgynevezett III. populációjú (Population III) csillagokat fedezhetett fel egy 13 milliárd fényévre lévő halmazban, a LAP1-B-ben...

MA 13:11

Az óriási bukó: A YouTube TV-kiesés napi 1,5 milliárdba kerül a Disney-nek

A Disney komoly veszteségeket szenved el a YouTube TV-n bekövetkezett, már több mint tíz napja tartó kimaradás miatt, amely érinti az ESPN-t, az ABC-t és más csatornákat...

MA 12:51

Figyelem: Ismert bébitápszer miatt került 15 csecsemő kórházba

⚠ Az Egyesült Államokban 12 államban vonták vissza a ByHeart Whole Nutrition Infant Formula nevű bébitápszert, mivel felmerült a gyanú, hogy a termék Clostridium botulinummal szennyeződhetett...

MA 12:41

Milliárdos veszteség: A Disney naponta bukik a YouTube TV leállásán

Elemzők szerint a Disney naponta több mint 1,6 milliárd forint bevételtől esik el a YouTube TV csatornáinak kiesése miatt, mivel a Google-lel folytatott tartalomterjesztési vita tovább húzódik...