Láthatóvá válik a porforrás
Az eszköz lehetővé teszi, hogy bárki egy gombnyomással lejjebb vagy feljebb állítsa a tó aktuális vízszintjét, ezzel pedig megjelenik, mennyi tómeder kerül a felszínre, és abból mekkora por jut el a különféle településekhez egy-egy porvihar során. A vizualizáció azt is megmutatja, hogy a por mennyisége szinte teljesen a vízszinttől függ: amikor a tó szintje alacsony, sok eddig elzárt területről szabadulhat fel por, magasabb vízszintnél viszont ezek a területek víz alá kerülnek, így nem szennyezik a levegőt.
Több porforrás is létezik, de a tó a főbűnös
Fontos, hogy a modell nemcsak a Nagy Sós-tó, hanem más regionális porforrások – például a Sevier-tó medre vagy a West Desert száraz vidékei – adataival is számol. A 2022 tavaszán mért PM2.5 szennyezettségi adatok alapján még akkor is magas marad a légköri por koncentrációja, ha a tó szintje épp kedvezőbb, mert a környékről más forrásból is érkezhet szennyezés. Az eszközt hamarosan frissítik a 2018–2023 közötti porviharok adataival.
Közérthető döntéstámogatás, sürgős beavatkozás
Az új térkép a kutatók, döntéshozók és a helyi lakosság számára is elérhető. A cél, hogy minél átláthatóbban lehessen látni, mivel jár a tó apadása, és mennyire lenne érdemes több vizet juttatni a tóba – nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb is lenne a porprobléma kezelése szempontjából, mint az egyre súlyosbodó következmények enyhítése. A kutatás kiemeli: a megoldás a tó megfelelő vízszintjének fenntartása lehet, mert az apadó tó medre szállítja a legtöbb egészségre veszélyes port a régió levegőjébe.
