A zsákutcába futó bitcoinbányászat annyi energiát nyel, mint Svájc teljes vízereje

Továbbá megemlíthető, hogy a bitcoin-bányászat energiapazarlása elképesztő mértéket ölt: a hálózati késleltetés okozta felesleges energiafelhasználás nagyjából 16 000 megawattnyi teljesítményt jelent, ami megegyezik Svájc 701 vízerőművének teljes termelési kapacitásával. Ez a hatalmas energiapazarlás leginkább a bányászati folyamatok hatékonyságának hiányára és az egyre kiélezettebb versenyre vezethető vissza, amely a bitcoin-bányászok között zajlik. A teljes energiafogyasztás 2024 júniusára már elérte a 138 terawattórát, ez pedig jóval meghaladja számos fejlett ország áramigényét, beleértve Finnországot és Belgiumot is.

Energianyelő kriptovilág

Az utóbbi években egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a bitcoin-technológia és más, proof-of-work elven működő blokkláncok környezeti lábnyoma óriási. 2021-ben például a bitcoin-bányászat vízhasználata (főként a folyadékhűtött számítógépes eszközök miatt) meghaladta a szubszaharai Afrikában élő 300 millió vidéki ember éves vízfogyasztását.

A bitcoin a blokkláncra épülő, elosztott főkönyvi rendszerben működik, és az úgynevezett proof-of-work elvet alkalmazza. Ehhez digitális rejtvények megfejtésére van szükség, amelyet nagy számítási kapacitással bíró speciális hardverek végeznek el – a megoldásért jutalomként új bitcoin jár. A bányászati verseny annyira éles, hogy az első és a második helyezett közt néha pusztán tizedmásodpercek döntenek. Emiatt gyakran alakulnak ki váratlan „elágazások”: két bányász szinte egyszerre „talál” egy-egy blokkot. Ilyenkor csak az egyik folytatódik tovább, így a másik fél teljes energiája és munkája feleslegessé válik.

Ez a fajta felesleges számítás energiaigényessé teszi az egész rendszert, növeli az üzemeltetési költségeket és rontja az ökológiai egyensúlyt is, csak azért, hogy a hálózat biztonsága adott szinten tartható legyen.

Hatalomkoncentráció a bányászott blokkok felett

A kutatók legújabb modelljükben nemcsak a bányászok versenyét elemezték, hanem a hálózat késleltetését és földrajzi megoszlását is figyelembe vették, így jóval pontosabb képet kaptak a rendszer működéséről. Kiemelték, hogy a bányászati poolok – azaz bányászkonszorciumok – fokozatosan hatalmas befolyásra tettek szert: jelenleg már három pool adja az új bitcoin-blokkok több mint felét.

Ezért fennáll az úgynevezett 51 százalékos támadás veszélye is: ilyenkor a bányászok akár manipulálhatják is a blokkláncot, hiszen náluk van a hosszabb lánc, ők validálják az új tranzakciókat. A versenyhelyzet torzítja a bitcoin-tranzakciók feldolgozásáért fizetendő díjakat, így egyes szereplők akár tetszésük szerint is késleltethetnek vagy előre vehetnek tranzakciókat.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján