
Váratlan csalódás: ahogy az agy reagál
A kutatók egereket tanítottak be egy virtuális labirintusban való eligazodásra, ahol az állatok megtanulták, melyik útvonal vezet a jutalomhoz. Majd megváltoztatták a szabályokat: egy másik út lett volna a nyerő, így az egerek nem kapták meg a korábban megbízhatónak hitt jutalmat. Az élő agyi aktivitást legmodernebb mikroszkópos eljárással figyelték meg. Konkrétan jelentős acetilkolin-kibocsátást tapasztaltak az állatok agyában közvetlenül azután, hogy elmaradt a várt jutalom.
Ezáltal egyértelműen megfigyelhetővé vált az úgynevezett lose-shift viselkedés: az egerek megváltoztatták döntéseiket, és új utakat próbáltak ki. Minél nagyobb volt az acetilkolin-mennyiség, annál valószínűbb volt, hogy az egér változtatott a viselkedésén.
Az acetilkolin elengedhetetlen a beidegződések megtöréséhez
A tudósok ezután mesterségesen csökkentették az acetilkolinszintet az egerek agyában. Ennek hatására az állatok sokkal ritkábban váltottak stratégiát, vagyis jóval nehezebben szakítottak a megszokott útvonallal, még akkor is, ha az már nem vezetett sikerhez. Ezzel igazolódott, hogy ennek a vegyületnek kulcsszerepe van abban, hogyan alkalmazkodik az agy új helyzetekhez.
Érdekesség, hogy nem minden acetilkolint kibocsátó idegsejt reagált egyformán: néhány sejtcsoport szinte változatlan maradt, sőt – helyenként az aktivitásuk csökkent –, mintha az agy eltárolná a korábbi, sikeres viselkedést is, hátha később ismét szükség lesz rá.
Új terápiás lehetőségek függőségeknél és kényszerbetegségeknél
A viselkedésváltás mögött tehát összetett, különböző vegyületek és agyterületek együttműködésén alapuló hálózat áll, de az acetilkolin szerepe kétségtelenül központi ebben a folyamatban. Ezáltal új reményt jelenthet azok számára, akik függőségekkel, kényszeres zavarokkal vagy akár Parkinson-kórral küzdenek.
Az acetilkolinszintet sok jelenlegi kezelés is befolyásolja – például Parkinson-kór vagy skizofrénia esetén –, ezért a neurotranszmitter működésének mélyebb megértése akár hatékonyabb gyógymódokhoz is elvezethet a jövőben. Ezzel a felfedezéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy jobban értsük, hogyan válhatunk valóban képessé új szokások kialakítására.
