A radioaktív berkelium és az úttörő molekula 48 órás hajszája
Egy év gondos tervezés után a rendkívül ritka, radioaktív berkelium mikroszkopikus mintája érkezett a Berkeley Laboratóriumba. Mindössze 48 óra állt rendelkezésre a kísérletekhez, mielőtt a minta használhatatlanná vált, ezalatt közel 20 kutató dolgozott feszülten egy teljesen új molekula létrehozásán. Vegyi védődobozt használva – egy polikarbonát üvegdobozt, amelyhez kesztyűk csatlakoznak, hogy megvédjék az anyagokat az oxigén és a nedvesség hatásától – a tudósok egyesítették a berkelium fémet egy kizárólag szénből és hidrogénből álló szerves molekulával, kémiai reakciót hozva létre.
Szendvics az atomvilágban
Russo posztdoktori kutató, Stefan Minasian és 17 másik tudós a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumban megalkotta a berkelocént, egy új molekulát, amely felülírja az elméleti szakemberek várakozásait arra vonatkozóan, hogyan kapcsolódik a szén a nehézfém-elemekkel. A jövőben a berkelocén segíthet az emberiségnek a nukleáris hulladék biztonságos ártalmatlanításában.
Az új molekulaszerkezetet a kutatók nevezéktanában “szendvicsnek” hívják. Ebben az elrendezésben egy berkeliumatom – mint töltelék – két 8 tagú széngyűrű, azaz a “kenyér” között helyezkedik el, és egy atomi méretű szendvicsre hasonlít. “Nagyon szimmetrikus geometriával rendelkezik, és ezt most figyelték meg először,” mondta Minasian. A kutatók szerint ez pontosabb modelleket eredményezhet az olyan aktinida elemek viselkedésének megértésében, mint például az urán.
💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...
Évmilliók óta váltakoznak a jégkorszakok és melegebb időszakok a Földön, amit bolygónk pályájának és tengelyferdeségének finom változásai irányítanak...
🎧 Miután az ausztrál King Gizzard & the Lizard Wizard hangos tiltakozás közepette elhagyta a Spotify-t, a rajongók megdöbbenve tapasztalták, hogy a platform máris MI által generált klónokat kínál helyettük...
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy egyre többen fordulnak MI-hez lelki problémáikkal, de a legnépszerűbb chatbotok váratlanul rosszul vizsgáztak abban, hogyan reagálnak az önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tartalmazó kérésekre...
Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...
😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...
💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...
Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...
Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...
🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...
Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...
A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...
Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...
