A radioaktív berkelium és az úttörő molekula 48 órás hajszája
Egy év gondos tervezés után a rendkívül ritka, radioaktív berkelium mikroszkopikus mintája érkezett a Berkeley Laboratóriumba. Mindössze 48 óra állt rendelkezésre a kísérletekhez, mielőtt a minta használhatatlanná vált, ezalatt közel 20 kutató dolgozott feszülten egy teljesen új molekula létrehozásán. Vegyi védődobozt használva – egy polikarbonát üvegdobozt, amelyhez kesztyűk csatlakoznak, hogy megvédjék az anyagokat az oxigén és a nedvesség hatásától – a tudósok egyesítették a berkelium fémet egy kizárólag szénből és hidrogénből álló szerves molekulával, kémiai reakciót hozva létre.
Szendvics az atomvilágban
Russo posztdoktori kutató, Stefan Minasian és 17 másik tudós a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumban megalkotta a berkelocént, egy új molekulát, amely felülírja az elméleti szakemberek várakozásait arra vonatkozóan, hogyan kapcsolódik a szén a nehézfém-elemekkel. A jövőben a berkelocén segíthet az emberiségnek a nukleáris hulladék biztonságos ártalmatlanításában.
Az új molekulaszerkezetet a kutatók nevezéktanában “szendvicsnek” hívják. Ebben az elrendezésben egy berkeliumatom – mint töltelék – két 8 tagú széngyűrű, azaz a “kenyér” között helyezkedik el, és egy atomi méretű szendvicsre hasonlít. “Nagyon szimmetrikus geometriával rendelkezik, és ezt most figyelték meg először,” mondta Minasian. A kutatók szerint ez pontosabb modelleket eredményezhet az olyan aktinida elemek viselkedésének megértésében, mint például az urán.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
