Nem csak az elit írta a történelmet
Ezeket a feliratokat az teszi egyedülállóvá, hogy szerzőik gyakran hétköznapi emberek voltak, nem csupán a társadalom felső rétegei, ezért tisztán, első kézből árulkodnak a nyelvről, a gondolkodásról és az akkori életről. Az évszázadok során azonban a legtöbb felirat megsérült, töredékessé vált, és azt sem mindig tudni, pontosan mikor és hol készültek. A történészeknek így egy hatalmas, 5 millió négyzetkilométeres birodalom kétezer évéből származó darabkákat kell összeilleszteniük – ami olyan, mint egy óriási kirakósjáték apró, hiányos darabokból.
A MI megtalálja a hiányzó darabokat
Az új áttörést az Aeneas névre keresztelt mesterséges intelligencia (MI) hozta, amelyet többek között a Google kutatói fejlesztettek. A MI-t latin feliratok időpontjaira, helyszíneire és jelentéseire, illetve több mint 176 ezer felirat 16 millió karakterére tanították be – ezek 5%-a tartalmazott képeket is. Az Aeneas-modell képes megbecsülni, melyik 62 római provincia területéről származik egy felirat, melyik évtizedben készülhetett, sőt, hiányzó szövegrészeket is meg tud jósolni.
Az Augustus-féle önéletrajz próbája
A modell nagy vizsgája a “Divus Augustus tettei” (Res Gestae Divi Augusti) elemzése volt. Ez Augustus császár leghíresebb felirata, amelyről a mai napig vitatkoznak a történészek, pontosan mikor íródott. Bár tele van túlzásokkal, téves földrajzi adatokkal és irreleváns dátumokkal, az Aeneas az archaikus helyesírás alapján két lehetséges időpontot adott meg – éppen ugyanazokat, amelyek között a történészszakma is hezitál.
Segít, de nem helyettesít
Több mint húsz szakember próbálta ki a modellt, és 90%-uknak komoly segítséget nyújtott a kutatásban, de a legjobb eredményeket a MI és az emberi tudás kombinálásával érték el. Az Aeneas példája szerint a mesterséges intelligencia nem ellensége, hanem szövetségese a tudománynak, ha konkrét problémák megoldására használják.
