Az európai nyár, amely 16 500 életet követelt

Az idei nyár során Európa városaiban közel 16 500 halálesetet okozott a klímaváltozás következtében tapasztalt hőség, derül ki friss tudományos becslésekből. A kutatók klímamodellezéssel számolták ki az áldozatok számát, még mielőtt a hivatalos adatok napvilágot látnának. Kiemelik, hogy ilyen vizsgálatokra azért van szükség, mert a hőhullámok valós halálozási adatai hónapokat, akár éveket is késhetnek – miközben a tényleges helyzet súlyosságát a statisztikák jelentősen alábecsülhetik. A kórházi nyilvántartásokban ugyanis legtöbbször szív-, légzőszervi vagy egyéb betegségeket tüntetnek fel, különösen az idősebbeknél, holott ezek gyakran a hőség közvetett következményei.

Megdöbbentő számok és városok

A brit kutatócsoport 854 európai város nyári (június–augusztus közötti) időjárását vizsgálta, és azt találta, hogy a klímaváltozás miatt átlagosan 2,2 Celsius-fokkal volt melegebb az idő. Számításaik alapján a három hónapban összesen körülbelül 24 400 többlethalálozás történt – ezt vetették össze egy olyan világgal, amely nem melegedett volna 1,3 Celsius-fokkal az emberi tevékenység miatt. A hőség okozta halálesetek közel 70 százalékáért, vagyis mintegy 16 500 élet elvesztéséért közvetlenül a globális felmelegedés felelős. Ez akár háromszorosára is növelhette a hőség okozta halálozást. Rómában 835, Athénban 630, Párizsban 409 embert veszítettünk el emiatt, miközben az áldozatok több mint 85 százaléka 65 év feletti volt.

Így öl csendben a hőhullám

A kutatók figyelmeztetnek: néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is több ezer ember életét követelheti. A „néma gyilkosként” is emlegetett hőhullámokat sokan azért is tartják kevésbé veszélyesnek, mert lassan fejtik ki hatásukat, és a statisztikák elrejtik valódi áldozataikat. Bár az elemzés konzervatív módszertanból indult ki, a valós számok akár magasabbak is lehetnek – ezt támasztja alá a Nature Medicine-ben tavaly megjelent, 47 000 fős európai halálesetszámot összesítő kutatás is.

Ki maradt ki, mi vár még ránk?

A kutatás nem terjedt ki minden európai régióra – például a Balkán hiányzik az adatbázisból –, így a valós áldozatszám ennél magasabb lehet. Az idei, Európán végigsöprő hőhullám a feljegyzések szerint a negyedik legforróbb nyár volt, és könnyen lehet, hogy a történelmi meleg még sokkal sötétebb mérleget hagy maga után, mint azt most gondolnánk.

2025, adrienne, phys.org alapján