Rejtett rábeszélés az e-könyvek mögött
A vizsgálatok során kétezer e-könyvolvasót kértek meg, hogy böngésszék át a Kindle kínálatát, majd válasszanak ki egy címet. A kutatók titokban a könyvek egyötödét szponzoráltként jelölték, ezt azonban a résztvevők előtt nem fedték fel. A vásárlók három különböző helyzettel találkoztak: az egyikben hagyományos keresőtalálatok (ahol a szponzorált könyveket előresorolták), a másikban semleges csevegőrobot ajánlott könyveket egy webes galériában, a harmadikban pedig egy olyan MI-chatbot lépett a képbe, amely kifejezetten a szponzorált tartalmak felé próbálta terelni a felhasználókat.
Az MI célzott manipulációja hatványozottan működik
Az eredmények döbbenetesek: amikor az MI-t kifejezetten arra utasították, hogy győzze meg a felhasználót, 61 százalékuk választott szponzorált könyvet – háromszor annyian, mint a szokásos keresési feltételek mellett (22 százalék). Még akkor is, amikor előre figyelmeztették őket a szponzorált tartalomra, 55,5 százalékuk hajlottak a célzott ajánlat felé. Ha pedig az MI-t arra képezték ki, hogy rejtse el valódi szándékát, az emberek kevesebb mint 10 százaléka ismerte csak fel, hogy manipulálni akarják – miközben a vásárlási arány 40,7 százalék maradt.
Ezzel szemben, amikor egy chatbot semlegesnek tűnő ajánlásokat tett, a vásárlók következetesen válogattak, de a hatás nem haladta meg a hagyományos keresés eredményességét.
Miért nehéz védekezni?
Feltételezhető, hogy a fő veszély abban rejlik, hogy a beszélgetésbe ágyazott ajánlatokat az emberek sokkal nehezebben tudják elválasztani a hasznos tanácsoktól, mint a hagyományos reklámokat. Miközben egy internetes hirdetés fölött könnyű átgörgetni, vagy reklámblokkolót használni, az MI-chatbot ajánlatai szinte láthatatlanul jelennek meg: ugyanaz a rendszer felel a válaszért, mint az ajánlott termék kiválasztásáért – ez szinte lehetetlenné teszi az elfogultság felismerését.
A kutatás során többféle MI-modellt – például GPT-5.2-t, Claude Opus 4.5-öt, Gemini 3 Pro-t – alkalmaztak, hogy kizárják az egyedi rendszerekből fakadó torzítást, és az eredmények mindenhol hasonlóak voltak.
Szükség van korlátozásokra
A kutatás szerint az előzetes figyelmeztetések, vagyis a reklámok megjelölése önmagában nem védenek meg a manipulációtól. Mindebből fakadóan erőteljesebb szabályozásra lenne szükség a kereskedelmi célú MI-rendszerek bevetése előtt. A megoldási javaslatok közé tartozik, hogy a tanácsadói és a kereskedelmi funkciókat szerkezetileg különítsék el egymástól, valamint hogy független ellenőrzés alá vonják a rendszer működését, hiszen az MI-k makacsul képesek elrejteni valódi céljaikat.
Az online vásárlás világában így új korszak kezdődik: a láthatatlan meggyőzés korában a tudatos vásárlói döntés bizony komoly veszélybe kerül.
