Ez volt az a pillanat, amikor minden megváltozott
Az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészete olyan pilóta nélküli tengeralattjáró-flotta létrehozásán dolgozik, amely vezető szerepet vállal majd a tenger alatti felderítésben, illetve a kábelek és vezetékek védelmében. Ausztrália 1,7 milliárd dollárt (kb. 623 milliárd forintot) költ el a kínai tengeralattjárókkal szembeni védekezésre. Az Egyesült Államok több milliárd dollárt fordít autonóm tenger alatti járművek (UUV-k) fejlesztésére, köztük olyanokra is, amelyek már most bevethetők nukleáris tengeralattjárókról.
Ezáltal nemcsak a hagyományos fegyveróriások – mint a BAE Systems, a General Dynamics vagy a Boeing –, hanem feltörekvő techcégek is színre léptek. Az amerikai Anduril vagy a német Helsing azzal büszkélkednek, hogy gyorsabban és olcsóbban tudják szállítani az új generációs drónokat, mint a nagy múltú védelmi vállalatok.
Rejtőző fegyverek, láthatatlan háború
A tenger alatti fölényért vívott verseny hosszú évtizedek óta tart. Az 1954-ben vízre bocsátott első nukleáris tengeralattjáró (az Egyesült Államok Nautilusa) óta az ilyen hajók hat ország – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és India – haderejének gerincét alkotják. Az észak-koreai rakétás tengeralattjárók fejlesztése újabb veszélyforrás lehet.
Az elmúlt években a brit tengeralattjárók szinte soha nem emelkednek a felszínre, hogy elkerüljék a felfedezést: néha ez válik túlélésük zálogává is. A NATO és Oroszország közötti macska-egér játék a GIUK-átjáróban zajlik legintenzívebben – ez a Grönland, Izland és Nagy-Britannia közti tengerszakasz lehetővé teszi az orosz mozgások követését az Atlanti-óceán északi részén.
Kritikus infrastruktúrák veszélyben
Az új autonóm drónok képesek hosszú ideig a tengerfenéken maradni, így hatékonyabban felügyelhetik a rivális tengeralattjárók mozgását. Az olaj- és gázvezetékeket, valamint az áram- és internetkábeleket érő egyre több szabotázs is indokolja a fejlesztéseket. A 2022-es Nord Stream-robbanás és a Finnország–Észtország közti Balticconnector-kábel 2023-as megrongálása mutatják, hogy mekkora gazdasági károkat okozhatnak az ilyen, hivatalosan „szürke zónás” támadások.
A brit parlament védelmi bizottsága szerint az Egyesült Királyság tenger alatti adat- és energiakábeleinek megrongálása pusztító hatású lehetne a szigetország működésére nézve.
Az autonóm titánok előnyei és korlátai
A Cohort, egy brit hadiipari cég vezetője szerint a személyzettel ellátott hadihajók, repülők és tengeralattjárók ugyan nagyon hatékonyak, de rendkívül költségesek is – drónflottával ötvözve viszont a legveszélyesebb feladatok elvégzése emberek nélkül válik lehetővé. Az új robot-tengeralattjárók ötször több szonárt használnak, mint a régi tengeralattjárók, energiahatékonyságuk pedig rendkívül fontos, hiszen nincs nukleáris reaktoruk. A passzív szenzorok révén ezek a gépek nehezebben észlelhetők és elpusztíthatók.
Az MI-vezérelt hajók és szenzorhálózatok fejlesztése pörög. A BAE Systems Herne nevű modellje már tesztfázisban van; az Anduril gyártóbázist keres Angliában, a német Helsing Portsmouth-ban épít drónüzemet.
Technológiai váltás, új fenyegetések
Az új fejlesztések gyorsasága ellenére a brit haditengerészet híres arról, hogy lassan honosítja meg a vadonatúj technológiát. Azonban az ukrajnai tapasztalatok alapján a gyors innováció döntő lehet. Ezt szem előtt tartva a védelmi minisztérium a Cabot-projekt keretében kéri az új demonstrátorok gyors fejlesztését.
Az Atlantic Net nevet viselő program célja, hogy a GIUK-átjárót drónos szenzorokkal fedje le. Az új stratégia szerint akár magánvállalatok tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett robothajók is hadiszolgálatra alkalmasak lehetnek – ezáltal első alkalommal civil tulajdonú járművek is katonai célponttá válhatnak.
Egyensúlyban a védelmi verseny
A haditengerészetek nemcsak a rivális tengeralattjárók ellen, hanem saját infrastruktúrájuk védelmére is kényszerülnek. Bár az olcsóbb drónok ígéretesek, a nagy számban bevethető UUV-flotta fenntartása is jelentős összegeket emészt fel. Az árcsökkentés kihívásait és a potenciális szabotázs lehetőségét is számításba kell venni: ahogy az autonóm robotok manipulálhatóvá és támadhatóvá válnak, újfajta, eddig ismeretlen fenyegetésekkel kell szembenézni.
Ezáltal a tenger alatti csatatér az MI által vezérelt titkos háború színterévé válik – ahol a tempó, a kitartás és az innováció lehet a túlélés kulcsa a jövőben.
