A döntés matematikája
Feynman jegyzetei, amelyeket évtizedeken át nem tudtak megfejteni, egy tipikus választási problémát tárgyalnak. Ha idegen városban vagy, és minden este új helyet próbálsz ki, de bármikor visszatérhetsz a már ismert legjobb étteremhez, hogyan maximalizálod az összélményt? Ez a dilemma az úgynevezett optimális megállási probléma, amit nemcsak étteremválasztásnál, hanem például lakás- vagy álláskeresésnél is alkalmaznak. A cél nem az, hogy a legjobb helyet találd meg, hanem az összes tapasztalatodból hozd ki a legtöbbet.
Feynman kézzel írt jegyzetei szerint a döntés során egy minőségi küszöbértéket kell fenntartani, amely az utazás első napján még magas, majd ahogy fogynak az esték, fokozatosan csökken.
Az ember nem gép, de majdnem olyan jó
Brian Christian és oxfordi számítógéptudós munkatársai több mint évtizednyi kutatás után feltárták és igazolták Feynman megoldását. Sőt, 2520 fő részvételével digitális étteremválasztós kísérletet is szerveztek. A résztvevők egy virtuális város éttermei között választhattak, csak az első látogatáskor látták az értékelést, és adott számú éjszaka alatt kellett a legtöbbet kihozniuk az élményből.
Az eredmények meglepőek voltak: a résztvevők nem követték a bonyolult, optimális matematikai megoldást. Ehelyett egy sokkal egyszerűbb szabályt alkalmaztak: az induló szintet mindenki maga állította be a felhozatal alapján, majd ezt minden este ugyanakkora mértékkel csökkentette, függetlenül attól, hány napig tartott a játék, vagy milyenek voltak az éttermek. Még így is a lehető legjobbnak közel 90%-át elérték.
Emberi ésszerűség, MI-leckék
Ez a fajta stratégia összeillik az úgynevezett ésszerű erőforrás-használat elvével. Az ember nem tökéletesen racionális lény, de a szűkös idő és energia felhasználásával egész kiváló döntéseket hoz – állítja Christian. Szemben tehát a 20. századi elképzelésekkel, amelyek az emberi irracionalitást hangsúlyozták, most már látható, hogy az egyszerű stratégiák is majdnem tökéletes eredményt hoznak.
Megemlíthető továbbá, hogy ennek következményei vannak a mesterséges intelligencia fejlesztésében is: az MI-t érdemes az ember tényleges, nem tökéletes viselkedéséhez igazítani, nem feltételezni a teljes racionalitást.
Bár Feynman sosem publikálta különleges éttermi problémáját, és 1988-ban elhunyt, ötven év után megoldották az általa felvetett rejtvényt. A képlet nemcsak az étkezési stratégiákra, hanem az emberi gondolkodás egészére is érdekes fényt vet.
