Rejtett fertőzések az elhúzódó tünetek mögött
Rengeteg ember tapasztal hosszú COVID esetén magyarázhatatlan nehézlégzést, kimerültséget vagy memóriazavarokat. Egy elismert kutatócsoport szerint ezek a panaszok részben az egyidejűleg zajló vagy már meglévő vírusfertőzések következményei lehetnek. Egy összefoglaló tanulmány szerint, amelyben a Rutgers Egészségügyi Intézet szakértői is részt vettek, a COVID előtt vagy alatt szerzett fertőzések is hozzájárulhatnak a hosszan fennálló tünetekhez.
Epstein–Barr vírus: a fő gyanúsított
Az egyik legerősebb bizonyíték az Epstein–Barr vírus (EBV) szerepét támasztja alá, amely a mononukleózist okozza. A felnőttek 95%-a hordozza ezt a vírust, többnyire inaktív formában. Egy vizsgálat során a hosszú COVID-ban szenvedők kétharmadánál kimutatták az EBV újjáéledésének nyomait, főleg azoknál, akiknél több vagy erősebb tünet jelentkezett. Egyre több kutatás kapcsolja össze az EBV-t a hosszú COVID jellemző tüneteivel, például a fáradtsággal és a kognitív problémákkal.
Tuberkulózis és az immunrendszer kibillenése
Ráadásul figyelemre méltó a tuberkulózis (tbc) szerepe is: a világ lakosságának negyede lappangó tbc-t hordoz. A COVID kimerítheti azokat az immunsejteket, amelyek visszaszorítanák a tbc-t, így fennáll a veszély, hogy a tbc is újraaktiválódik. Ugyanakkor úgy tűnik, fordítva is működik a kapcsolat: a tbc ronthatja a COVID lefolyását.
Járványszerűen növekedő betegségek
A kutatók szerint 44 országban legalább 13 fertőző betegség előfordulása tízszeresére nőtt a járvány előtti szinthez képest. Egyre elterjedtebb az úgynevezett immunrablás elmélete is, amely szerint a COVID utáni állapot fogékonyabbá teheti a szervezetet más fertőzésekre is. Ha beigazolódik az egyidejű fertőzések szerepe, már meglévő gyógyszerek – például antibiotikumok és vírusellenes szerek – is segíthetnének a hosszú COVID kezelésében.
A bizonyítás még várat magára
Különösen fontos kiemelni, hogy ez egyelőre csak feltevés, ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani. Nagyszabású vizsgálatokra és állatkísérletekre lenne szükség, de a hosszú COVID-hoz jelenleg nincs megfelelő állatmodell. A kutatók ennek ellenére úgy vélik, hogy érdemes lenne az elhúzódó COVID-tünetek mögött nemcsak a koronavírust keresni, hanem más, lappangó fertőzéseket is megvizsgálni.