A rejtélyes kórokozó terjedése
A pusztítást a Yersinia pestis nevű baktérium okozta, amely főként bolhák útján terjed az emlősök között, emberre csak ritkán terjed át. A Fekete Halálhoz egy különösen agresszív pestistörzs köthető, amely a mai Kirgizisztán területéről indult, majd a kereskedelmi útvonalakon jutott el Európába az 1340-es években. A járványos pusztításnak azonban nem a kórokozó volt az egyedüli oka: a kutatók szerint az időjárási, ökológiai és gazdasági tényezők összjátéka is döntő szerepet játszott.
A fák gyűrűiben rejlő bizonyíték
Az új kutatásban európai fákból vettek mintákat, melyek gyűrűi alapján pontosan visszafejthető az akkori nyarak időjárása. A fák évgyűrűi – különösen a kékes árnyalatok – arra utalnak, hogy 1345-től három éven át szokatlanul hűvös és nedves volt a nyár. Ez egybeesik azzal, hogy a jégmagminták szerint jelentős mennyiségű vulkáni kén került a légkörbe, ami elhomályosította az eget és elsötétítette a holdfogyatkozásokat – mindezek a vulkáni aktivitás következményei.
A hidegebb nyarak sorozatos terméskiesést és éhínséget okoztak, különösen Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Egyiptomban és Olaszországban. Míg Milánó és Róma önellátó maradt, addig kisebb városok – például Bologna, Firenze, Genova és Velence – az Arany Horda uralta Krím vidékről importálták a gabonát. A gabonaszállítást szigorúan szabályozták, az árak az egekbe szöktek, azonban a pestis is ezen az útvonalon érkezett.
A globalizáció veszélyei
Összességében elmondható, hogy a Fekete Halál különleges történelmi pillanat eredménye volt, amikor a klímaváltozás, a gazdasági kiszolgáltatottság és a globalizált kereskedelem közösen idéztek elő egy addig sosem látott kataklizmát. Elképzelhető, hogy ehhez hasonló járványok a jövőben gyakrabban alakulnak ki, ha a világkereskedelem tovább erősödik, és a klímaváltozás fokozódik. A jelenlegi járványhelyzetek – mint a COVID–19 – csak még aktuálisabbá teszik ezt a történelmi tanulságot.
